Criminal appeal dismissed due to absolute procedural violation where a judge acted as both investigator and trial judge for all defendants.

Feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező (abszolút) eljárási szabálysértés és felülvizsgálati ok valósul meg, ha a büntetőügy elbírálásában, az ügydöntő határozat meghozatalában olyan bíró vesz részt, aki ugyanabban az ügyben nyomozási bíróként eljárt.

Ha a büntetőügynek több terheltje van, a szabálysértés akkor is kihat valamennyi terheltre, s az egész ügy hatályon kívül helyezéséhez vezet, ha a perbíró nyomozási bíróként végzett eljárása a terheltek közül nem mindegyiket érintette. A törvényben előírt kizárási ok ugyanis nem valamely terhelt személyétől „tiltja el” a bírót, hanem a nyomozási bírói tevékenység ellátása után annak az ügynek a teljes további eljárásából zárja ki.

A kizárási ok előírása a konkrét ügyre vonatkozik, ezért az ilyen okból kizárt bíró ugyanannak a terheltnek másik (nyomozási bírói feladat ellásával nem érintett) ügyében akadálytalanul eljárhat [Be. 21. § (3) bek. a) pont, 373. § (1) bek. II. pont b) alpont, 416. § (1) bek. c) pont].

[1] A járásbíróság ítéletében az I. r. terheltet bűnösnek mondta ki 4 rendbeli, társtettesként elkövetett lopás bűntettében [1978. évi IV. tv. – a továbbiakban: korábbi Btk. – 316. § (1) bek., valamint – egy esetben – (2) bek. II. fordulat c) és d) pont, továbbá (5) bek. b) pont, egy esetben (2) bek. II. fordulat c) pont és (5) bek. b) pont, míg két esetben (2) bek. II. fordulat c) és d) pont, valamint (4) bek. b/1) pont]. Ezért – halmazati büntetésül, mint különös visszaesőt – 1 év 11 hónap börtönbüntetésre és 3 év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy feltételes szabadságra nem bocsátható, továbbá megszüntette a korábbi ítélet kapcsán engedélyezett feltételes szabadságot.

[2] A bíróság a fenti ítéletével a III. r. terheltet 2 rendbeli lopás bűntettében [2012. évi C. törvény – a továbbiakban: Btk. – 370. § (1) bek., (2) bek. II. fordulat bb) és bc) pont, továbbá – egy esetben – (4) bek. b) pont, egy esetben (3) bek. b) pont ba) alpont] mondta ki bűnösnek, mint társtettest. Ezért – halmazati büntetésül – 1 év 6 hónap szabadságvesztésre ítélte, melynek végrehajtási fokozatát börtönben határozta meg, és annak végrehajtását 3 év próbaidőre felfüggesztette. Akként rendelkezett, hogy a terhelt a szabadságvesztésből – végrehajtásának elrendelése esetén – legkorábban annak kétharmad részének kitöltését követően bocsátható feltételes szabadságra.

[3] Az elsőfokú bíróság a IV. r. terhelt bűnösségét bűnpártolás vétségében [korábbi Btk. 244. § (1) bek. c) pont] állapította meg, és ezért 60 napi tétel pénzbüntetésre ítélte. Egy napi tétel összegét 2500 forintban állapította meg, és akként rendelkezett, hogy az így kiszabott 150 000 forint pénzbüntetést meg nem fizetése esetén napi tételenként kell egy-egy napi szabadságvesztésre átváltoztatni.

[4] Végül az elsőfokú bíróság az V. r. terheltet orgazdaság bűntette [korábbi Btk. 326. § (1) bek. és (3) bek. a) pont] miatt – mint különös visszaesőt – 151 napi tétel pénzbüntetésre ítélte. Egy napi tétel összegét 3000 forintban állapította meg, és akként rendelkezett, hogy az így kiszabott (feltehetően az őrizetben töltött idő beszámításával megjelölt) 450 000 forint pénzbüntetést meg nem fizetése esetén napi tételenként kell egy-egy napi szabadságvesztésre átváltoztatni.

[5] Az elsőfokú ítélet a felsorolt terheltek tekintetében a kihirdetése napján – fellebbezés hiányában – első fokon jogerőre emelkedett.

[6] Az ügyben az I., II. és III. r. terheltek elfogására 2011. október 3. napján került sor. A nyomozó hatóság az I. és a II. r. terheltet őrizetbe vette, majd 2011. október 5. napján a városi bíróság végzésével – ügyészi indítványra – e két terhelt előzetes letartóztatását rendelte el.

[7] A IV. r. terhelt első gyanúsítotti kihallgatására 2011. december 8., az V. r. terhelt első gyanúsítotti kihallgatására 2012. április 11. napján került sor.

[8] Az I. és II. r. terheltek előzetes letartóztatását elrendelő nyomozási bíró az elsőfokú eljárásban bíróként járt el, a bizonyítási eljárást lefolytatta, és az ügyben 2015. május 28. napján ő hozta meg az elsőfokú bíróság ügydöntő határozatát is.

[9] A II. r. terhelt és védője által bejelentett fellebbezések alapján eljáró törvényszék a 2015. szeptember 29-én meghozott végzésével az elsőfokú ítéletet a II. r. terhelt tekintetében hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására utasította, mert annak meghozatala során törvényben kizárt bíró járt el.

[10] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a megyei főügyészség a Be. 416. § (1) bekezdés c) pontjára alapítva, az I. r. terhelt tekintetében terjesztett elő felülvizsgálati indítványt, melyben – e terhelt vonatkozásában – a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, és az eljárt bíróság új eljárás lefolytatására való utasítását indítványozta.

[11] Indokául arra hivatkozott, hogy az ügydöntő határozat meghozatalában olyan bíró vett részt, aki az ügyben nyomozási bíróként járt el. Ez utóbbi körülmény folytán a bíró a Be. 21. § (3) bekezdés a) pontja értelmében az eljárás további részéből kizárt. A nyomozási bíró tevékenysége az I. és a II. r. terheltet érintette, azonban a másodfokú bíróság csak a fellebbezéssel érintett II. r. terhelt tekintetében helyezte hatályon kívül az elsőfokú ítéletet, és utasította új eljárás lefolytatására az elsőfokú bíróságot. Az indítvány szerint az ügydöntő határozatot hozó bíró korábbi nyomozási bíróként való eljárása az ügyben olyan eljárási szabálysértés, ami a nyomozási bírói tevékenységével ugyancsak érintett I. r. terhelt tekintetében is megvalósult, s ekként e terhelt vonatkozásában is felülvizsgálati ok.

[12] A Legfőbb Ügyészség a megyei főügyészég által előterjesztett felülvizsgálati indítványt változatlan tartalommal tartotta fenn.

[13] Egyúttal – ugyanazon okból – felülvizsgálati indítványt terjesztett elő a III. r., a IV. r. és az V. r. terhelt tekintetében is. Álláspontja szerint az ügydöntő határozatot hozó bíróval szemben fennálló kizárási ok a III., IV. és V. r. terheltet is érinti, ezért velük szemben is fennáll a Be. 416. § (1) bekezdés c) pontja szerinti felülvizsgálati ok.

[14] Mindezek alapján a Legfőbb Ügyészség az I. r., a III. r., a IV. r., valamint az V. r. terhelt tekintetében tett indítványt az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezésére, és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására való utasítására.

[15] Az I., III., IV. és V. r. terhelt, valamint védőik a felülvizsgálati indítványokra nem tettek észrevételt.

[16] A Kúria a felülvizsgálati indítványokat a Be. 424. § (1) bekezdés első fordulata szerint tanácsülésen bírálta el.

[17] A felülvizsgálati indítványok alaposak.

[18] A Be. 416. § (1) bekezdés c) pontja alapján a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen felülvizsgálatnak van helye, ha annak meghozatalára a Be. 373. § (1) bekezdés I. pont b) vagy c) alpontjában, illetve II-IV. pontjában foglalt eljárási szabálysértéssel került sor. A Be. 373. § (1) bekezdés II. pont b) alpontja szerinti eljárási szabálysértés, ha az ítélet meghozatalában a törvény szerint kizárt bíró vesz részt. A Be. 21. § (3) bekezdés a) pontja értelmében a bíróság további eljárásából bíróként ki van zárva, aki az ügyben nyomozási bíróként járt el.

[19] Következésképp azzal, hogy az elsőfokú jogerős ügydöntő határozatot hozó bíró az ügyben a nyomozás során, nyomozási bíróként a Be. 207. § (2) bekezdés a) pontja szerint a nyomozási bíró hatáskörébe tartozó kérdésben döntést hozott, – a törvény alapján – kizárttá vált. Ezért az ügy érdemében ennek ellenére való, további, bírókénti eljárása nem vitásan feltétlen eljárási szabálysértést valósított meg, ami egyúttal felülvizsgálati okot is eredményez, kötelező jogkövetkezménye – felülvizsgálati eljárásban is – az ítélet hatályon kívül helyezése és az eljárt bíróság új eljárás lefolytatására való utasítása.

[20] Jelen ügyben eldöntendő kérdés, hogy ez az eljárási szabálysértés kihat-e az ügy valamennyi terheltjére, avagy csak a perbíró nyomozási bírói döntésével érintett I. r. terhelt tekintetében valósult-e meg – a II. r. terhelten kívül – a kizárási ok, és ennek következtében az eljárási szabálysértés. A nyomozási bíró kizártságát eredményező végzés 2011. október 5-i meghozatalakor ugyanis csak az I. és a II. r. terhelt szerepelt gyanúsítottként az ügyben, és a nyomozási bíró csak velük szemben hozott határozatot; a III. r. terheltet a nyomozó hatóság ekkor még tanúként hallgatta ki, a IV. és V. r. terhelt pedig még csak nem is szerepelt az eljárásban.

[21] Ez utóbbi tények azonban – a vizsgált kérdést illetően – közömbösek. A Be. 21. § (1) bekezdés a)-d) pontjában és a (3) bekezdésében szabályozott kizárási okok objektív jellegűek, nem személyes viszonyon alapulnak. Előbbiek pusztán az adott személynek – a büntetőeljárás bármely szakaszában – más (a bírótól eltérő) eljárási pozícióban való részvételének ténye alapján zárják ki ugyanazon személy későbbi bírói eljárását, míg utóbbiak a bíró bizonyos eljárási szakaszban való eljárását – annak tartalmától függetlenül – határozzák meg akként, hogy más – ugyancsak ott meghatározott – eljárási szakaszban kizárják ugyanazon személy bírói tevékenységét. A kizárási okok alapját alkotó tények (azaz az eljárásban a más eljárási pozícióban való részvétel, illetve a meghatározott eljárási szakaszban való bírói ténykedés) a vonatkozó kizárási okot önmagukban – minden további feltétel nélkül – megalapozzák, ezért objektívek; kötelező jogkövetkezményük a bíró kizárása.

[22] Az objektív kizárási okok célja a pártatlan ítélkezés biztosítása, ami a bírótól az ügy iránti elfogulatlanságot és az előítéletek hiányát kívánja meg. Ennek biztosítása érdekében a törvény kizárja minden olyan helyzet létrejöttét, amikor is az eljárási pozíciók keveredése, az eljárás más résztvevőihez fűződő hozzátartozói viszony, vagy a bíró más eljárási szakaszban való bírói tevékenysége e pártatlanság fenntartását veszélyeztethetné, vagy akár annak látszatát kelthetné. Ez pedig akkor lehetséges, ha a törvény teljes körűen, és kivételt nem tűrően zárja ki annak lehetőségét, hogy egy személy egy eljárás során (egyazon ügyben) – akár egy időben, akár egymást követően – több eljárási pozícióban is részt vegyen, vagy olyan, különböző jellegű bírói feladatokat lásson el, melyek során korábbi eljárása (az annak során birtokába jutott információk, és az ott hozott határozata) későbbi eljárását befolyásolhatja.

[23] Következésképp a kizárás minden esetben az ügyből történik; az így kizárt bíró tehát eleve az ügytől, nem pedig terhelttől van eltiltva. Ebből fakad az is, hogy az ilyen okból kizárt bíró viszont – pusztán erre tekintettel – az adott terhelt más ügyéből nincs kizárva (kivéve értelemszerűen, ha a kizártsága a terhelthez fűződő hozzátartozói viszonyán alapszik, ami szükségszerűen más ügyben is létrehozza ugyanazt a kizárási okot).

[24] Ennek eredménye pedig az, hogy a kizárási ok fennállásának, és az annak megsértéséből fakadó eljárási szabálysértés jogkövetkezményét az ügy valamennyi terheltje tekintetében le kell vonni, függetlenül attól, hogy az ügydöntő határozatot meghozó bíró nyomozási bíróként (e minőségében) melyik terhelttel szemben járt el, illetőleg a terhelt – akár más eljárási pozícióban – részt vett már az eljárásban, avagy személye, vagy akár érintettsége a bűncselekmény elkövetésében is ismeretlen volt-e még a hatóság előtt. Közömbös az is, ha más terhelt csupán más, az adott ügyhöz egyesített, olyan bűncselekmény kapcsán lenne érintett, amit a kizártságot megalapozó nyomozási bírói működés után követtek el (mindazonáltal a Kúria megjegyzi, hogy az V. r. terhelt – tényállás II/C. pontjában írt – cselekményének elkövetési ideje az iratok tartalma alapján nem a 2011. október, hanem helyesen szeptember 17-ét követő napok egyike).

[25] Mindezek alapján a Kúria megállapította, hogy az ügyben az ítélet meghozatalában a Be. 21. § (3) bekezdés a) pontja alapján kizárt bíró vett részt. Ezzel a Be. 373. § (1) bekezdés II. pont b) alpontja szerinti eljárási szabálysértés az ügy valamennyi terheltjével szemben megvalósult, az pedig – az indítványokkal érintett terheltek esetében – a Be. 416. § (1) bekezdés c) pontja értelmében egyúttal felülvizsgálati ok is; kötelező, mérlegelést nem tűrő jogkövetkezménye pedig az ítélet hatályon kívül helyezése.

[26] A fentiekre figyelemmel a Kúria az elsőfokú ítéletet az I. r., a III. r., a IV. r., valamint az V. r. terhelt tekintetében a Be. 428. § (2) bekezdés második fordulata alapján hatályon kívül helyezte, és a járásbíróságot új eljárás lefolytatására utasította.

(Kúria Bfv. III. 93/2016.)