Court dismissed appeal; new land law applies to purchase offers made after its transitional period start date.

2014. február 28-át követően közölt vételi ajánlat esetében a 2013. évi CXXII. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. A mezőgazdasági igazgatási szerv eljárása az okiratoknak a hozzávaló megérkezését követő napon kezdődik. Eljárására az ezen a napon hatályos jogszabályok az irányadók.

[2013. CXXII. évi tv. 21. § (1) bek., 30. § (3) bek., 13. § (3) bek., 70. § (3) bek.]

[1] A felperes 2014. április 17-én adásvételi szerződést kötött a v.-i külterületi erdő művelési ágú ingatlan megvásárlására. A szerződés II. pontja tartalmazta a felperes azon kijelentését, hogy a szerződés aláírásakor még hatályban levő, a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény (a továbbiakban: Tft.) 5.§ (1) és (2) bekezdésében maximumként meghatározott mennyiségű termőföld nincs a tulajdonában és a jelen szerződés alapján történő szerzés esetében sem lesz, így tulajdonszerzése nem ütközik szerzési korlátozásba a Tft. 9.§ (3) bekezdésében foglaltak tekintetében. A vevő a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Földforgalmi tv.) 13-15.§-aiban foglaltakról – mivel az még nem lépett hatályba – jelen okiratban nem nyilatkozik.

[2] A szerződés a V. Közös Önkormányzati Hivatal jegyzője által 2014. április 23-a és június 24-e között kifüggesztésre került. A jegyző azzal az iratjegyzékkel küldte meg az adásvételi szerződést az alperesi jogelődhöz, hogy a kifüggesztés alatt elővásárlásra jogosult által tett elfogadó nyilatkozat nem került benyújtásra.

[3] Az alperesi jogelőd a 2014. július 28-án kelt 570.158/2014. számú határozatával az adásvételi szerződés jóváhagyását megtagadta, mert a földművesnek nem minősülő felperesi vevő tulajdonszerzése a Földforgalmi tv. 10.§ (2) bekezdésében foglalt területnagyság korlátba ütközik, továbbá a szerződés nem tartalmazza a vevőnek a Földforgalmi tv. 13-14.§-ban előírt tartalmú nyilatkozatait és azok önállóan sem kerültek csatolásra, továbbá a szerződés nem tartalmazza a vevő elővásárlási jogosultságára vonatkozó, a 2013. évi CCXII. törvény (a továbbiakban: Fétv.) 13.§ (3) bekezdésében foglalt jognyilatkozatot sem.

[4] A felperes keresetet nyújtott be az alperesi jogelőd határozatának felülvizsgálata iránt hivatkozva arra, hogy az alperesi jogelőd olyan jogszabályi követelményeket vizsgált, amelyek a szerződés megkötésének időpontjában még nem voltak hatályban.

[5] Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét megalapozottnak találta, ezért az alperesi jogelőd határozatát hatályon kívül helyezte és az alperesi jogelődöt új eljárásra kötelezte.

[6] A bíróság álláspontja szerint a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Jat.) 15.§ (1) bekezdés a) pontja értelmében az adott jogszabályi rendelkezést a hatályba lépését követően keletkezett tényekre és jogviszonyokra lehet alkalmazni, azaz a Földforgalmi tv. alperesi jogelőd által hivatkozott 10.§ (2) bekezdése, 13-14.§-ai a szerződés megkötésének időpontjában még nem voltak hatályban, így azok nem vehetők figyelembe.

[7] A jogerős ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben kérte annak hatályon kívül helyezését, elsődlegesen a kereset elutasítását, másodlagosan az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását.

[8] Álláspontja szerint a jogerős ítélet sérti a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 206.§ (1) bekezdését, 221.§ (1) bekezdését, a Jat. 15.§ (1) bekezdés a) és b) pontjában foglaltakat, a Ptk. 5:38.§ (2) bekezdését, 5:178.§-át, 6:69.§ (1) bekezdését, 6:118.§ (1) bekezdését, 6:222.§ (1)-(2) bekezdését, (4) bekezdését, a Fétv. - helyesen a Földforgalmi tv. - 21. § (1) és (3) bekezdését, 23.§ (1) bekezdését, 70.§ (3)-(4) bekezdéseit.

[9] A Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 272.§ (2) bekezdése és a 275.§ (2) bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem keretei között, az abban konkrétan megjelölt jogszabálysértések körében vizsgálta felül, melynek eredményeként azt állapította meg, hogy az alperes felülvizsgálati kérelme alapos.

[10] Rámutat a Kúria, hogy a jogerős ítélet a Pp. 206.§ (1) bekezdését, 221.§ (1) bekezdését, illetve a Ptk. hivatkozott rendelkezéseit tartalmuknál fogva nem sérthette meg, mert a jogvita tárgya az alkalmazandó jog eldöntése volt, bizonyítékok értékelésére nem került sor, az ítélet indokolást tartalmazott. A Földforgalmi tv. 70.§ (4) bekezdése az adásvételi szerződés ingatlanügyi hatósághoz történő benyújtására vonatkozó szabályt tartalmaz, a jelen ügyben jóváhagyási eljárás folyt, így ez a rendelkezés nem releváns a jogvita eldöntésében.

[11] A Földforgalmi tv. rendelkezései a törvény 69.§-a értelmében szakasosan léptek hatályba. E tv. 21.§ (1) bekezdése 2014. március 1-jével lépett hatályba. Ez a rendelkezés a korábban hatályban volt Tft. rendelkezéseitől eltérően, már nem a vételi ajánlat közlését, hanem az elfogadott vételi ajánlatnak egységes okiratba foglalását és ennek a szerződésbe foglalt, elfogadott ajánlatnak az elővásárlásra jogosultakkal való közlését írta elő. Az adásvételi szerződés hirdetményi úton történő közlésére a Földforgalmi tv. 21.§ (2) bekezdése értelmében a települési önkormányzat polgármesteri hivatala hirdetőtáblájára való kifüggesztéssel kerül sor. E változáshoz kapcsolódóan a Földforgalmi tv. 70.§ (3) bekezdése előírta, hogy az elővásárlási jog gyakorlása céljából 2014. február 28-áig közölt (közzétett) vételi ajánlatokra az ajánlat közlésének időpontjában hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni. Ez az átmeneti szabály a Tft. szerinti vételi ajánlatokra vonatkozott és azokra írt elő speciális rendelkezéseket, nem követelte meg ez esetben a Földforgalmi tv. rendelkezései szerinti [7.§ (1) bekezdésében írt] hatósági jóváhagyásra vonatkozó eljárás lefolytatását.

[12] Mindebből következően a 2014. február 28-át követően adásvételi szerződésbe foglalt vételi ajánlatok esetében már a Földforgalmi tv. rendelkezéseit kellett alkalmazni és a szerződések hatósági jóváhagyástól függően hatályosulhattak. A kifüggesztés időtartama alatt - a Földforgalmi tv. 21.§ (3) bekezdése értelmében - élhet az elővásárlási jog jogosultja elfogadó vagy lemondó nyilatkozattal. A hatósági jóváhagyásra vonatkozó és az azzal összefüggő szabályok, így a Földforgalmi tv. 6-7.§-a, 9-15.§-a, 16.§ (1) és (4) bekezdése, 17.§-a, 23-27.§-ai 2014. május 1-jén léptek hatályba.

[13] A perbeli esetben az adásvételi szerződés megkötésére 2014. április 17-én került sor, az iratok az alperes jogelődjéhez a hatósági jóváhagyás érdekében 2014. június 26-án kerültek megküldésre, mely időpontban a Földforgalmi tv. hatósági jóváhagyásra vonatkozó szabályai már hatályban voltak. A 2014. április 17-i szerződéskötés időpontjában hatályban volt a Földforgalmi tv. 21.§ (1) bekezdése, amely előírta, hogy az adásvételi szerződésnek a vevő részéről tartalmaznia kell a 13-15.§-ban előírt nyilatkozatokat is, ennek hiányában azokat a 13-15.§-ban előírt alakszerű tartalommal az adásvételi szerződéshez kell csatolni. A kötelező tartalmi előírás nem hagyható figyelmen kívül, akkor sem, ha az annak tartalmát kitöltő rendelkezések csak később léptek hatályba. A kötelezően megkívánt nyilatkozatokat azonban a felperes által kötött szerződés nem tartalmazta és külön nyilatkozatban sem kerültek csatolásra. Ezeknek a nyilatkozatoknak a hiánya a 2014. május 1-jével hatályba lépett Földforgalmi tv. 23.§ (1) bekezdés b) pontja alapján a jóváhagyás megtagadásának indoka. A 2014. május 1-jén hatályba lépett Fétv. 13.§ (3) bekezdése a szerződéssel kapcsolatban további tartalmi feltételt írt elő, és a Földforgalmi tv. 2014. május 1-jén hatályba lépett 10.§ (2) bekezdése is a területnagyságot érintő tulajdonszerzési korlátozást szabott, amely feltételeket a szerződés jóváhagyására az alperesi jogelődhöz benyújtott szerződés tekintetében a hatóságnak vizsgálnia kellett.

[14] A Földforgalmi tv. 69.§-ában írt szakaszos hatálybalépési rendelkezések azt a célt szolgálták, hogy a 2014. március 1-jén hatályba lépett szabályok szerinti eljárási rend lefolytatásával és a 60 napos határidő leteltét követően már a 2014. május 1-jével hatályba lépő szabályok érvényesüljenek a 2014. február 28-át követően közölt vételi ajánlatok tekintetében, azaz attól függetlenül, hogy a szerződés megkötésére mikor került sor, a vételi ajánlat közlésének időpontjától függően, az eljárási rend által igényelt eljárási határidőkre is figyelemmel azok a rendelkezések legyenek alkalmazandóak, amelyeket a jogalkotó 2014. május 1-jével léptetett hatályba. A hatósági jóváhagyásra vonatkozó szabályok már kiterjedtek a perbeli szerződésre is, a 2014. március 1-jén hatályba lépett rendelkezések alá eső adásvételi szerződésbe foglalt vételi ajánlatokra is, mert a Fétv. 30.§ (3) bekezdése értelmében a mezőgazdasági szakigazgatási szerv eljárása az iratoknak hozzá való megérkezését követő napon megindult. A jegyzőt kötelező iratmegküldési kötelezettséget szabályozó Földforgalmi tv. 22.§ (1) bekezdés b) pontja már 2014. március 1-jén hatályban volt.

[15] Mindebből következően az elsőfokú bíróság álláspontjával ellentétben nem történt visszaható hatályú jogalkalmazás, a 2014. május 1-jén hatályba lépett rendelkezések alkalmazása nem sérti a Jat. 15.§ (1) bekezdésének sem az a) pontját, sem a b) pontját. A föld tulajdonjogának megszerzésére előírt szabályok tekintetében a szerződés megkötésekor hatályban levő szabályok alkalmazandóak voltak és a 2013. június 30-i, illetve 2013. december 12-i kihirdetési időpontokra tekintettel az érintettek számára ismertek voltak a később hatályba lépő rendelkezések is, amelyekkel a szerződést kötő feleknek számolniuk kellett. Hatósági jóváhagyáshoz kötött, földre vonatkozó adásvételi szerződés esetében a hatósági jóváhagyással hatályosul a szerződés és az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéssel a szerződés időpontjára visszamenőleges hatállyal történik meg a tulajdonjog tényleges megszerzése. Téves ezért az elsőfokú bíróságnak a szerződéskötés időpontjára vetített szerzésre és ezáltal a szerzés időpontjában hatályos szabályok alkalmazására vonatkozó érvelése.

[16] Mindezek alapján a Kúria azt állapította meg, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott alkalmazandó jogszabályokat megsértette, ezért azt a Pp. 275.§ (4) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és a felperes alaptalan keresetét a Pp. 339.§ (1) bekezdése alapján elutasította, mivel a szerződés – a felperes által nem vitatottan - nem tartalmazta a határozatban említett nyilatkozatokat és a szerzés korlátozásba ütközött.

(Kúria, Kfv.II.37.011/2015.)