Hungarian Supreme Court upheld a conviction for attempted assault, rejecting appeal on lack of mandatory defense.

Kúria

végzése

Az ügy száma: Bfv.I.962/2016/7.

A határozat szintje: felülvizsgálat

A tanács tagjai: Dr. Csere Katalin, a tanács elnöke

Dr. Vaskuti András, előadó bíró

Dr. Csák Zsolt, bíró

Az eljárás helye: Budapest

Az eljárás formája: tanácsülés

Az ülés napja: 2016. november 29.

Az ügy tárgya: testi sértés bűntettének kísérlete

Terhelt: terhelt neve

Elsőfok: Győri Járásbíróság, B.864/2015/8., ítélet, tárgyalás, 2016. március 17.

Az indítvány előterjesztője: a terhelt

Az indítvány iránya: a terhelt javára

Rendelkező rész

A Kúria a Győri Járásbíróság B.864/2015/8. számú ítéletét hatályában fenntartja.

A Kúria végzése ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, és ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be.

Indokolás

I. [1] A Győri Járásbíróság a 2016. március 17-én meghozott és 2016. március 21-én jogerőre emelkedett B.864/2015/8. számú ítéletével a terheltet bűnösnek mondta ki testi sértés bűntettének kísérletében [a 2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről (továbbiakban: Btk.) 164. § (1) és (3) bekezdés]. Ezért őt nyolc hónap, börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre és két év közügyektől eltiltásra ítélte.

[2] Megállapította, hogy a szabadságvesztésből a terhelt legkorábban a kétharmad rész kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra.

[3] A bíróság elrendelte a Pesti Központi Kerületi Bíróság 16.Bpk.X.40.044/2014/3. számú végzésével kiszabott egy év szabadságvesztés végrehajtását.

II. [4] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a terhelt nyújtott be - a jogszabályhely megjelölése nélkül, tartalmát tekintve az 1998. évi XIX. törvény a büntetőeljárásról (a továbbiakban: Be.) 416. § (1) bekezdés b) és c) pontjaira alapított - felülvizsgálati indítványt.

[5] Ebben sérelmezte, hogy az ügyében nem volt védő, és mivel ő jogi végzettséggel nem rendelkezik, így a védelmét nem tudta megfelelően ellátni.

[6] Mindezen túl kifogásolta, hogy ügyeit összevonták, és ezért vele szemben - álláspontja szerint jogtalanul - letöltendő börtönbüntetést szabtak ki.

III. [7] A Legfőbb Ügyészség BF.977/2016. számú írásbeli nyilatkozata szerint a terhelt ügyében a védelem nem volt kötelező, továbbá a terhelt nem is kérte védő kirendelését, így az ügyében nem történt eljárási szabálysértés, míg a törvényes keretek között kiszabott büntetés esetén súlyosságának sérelmezése nem jelent felülvizsgálati okot, ezért a megtámadott határozat hatályában fenntartását indítványozta.

IV. [8] A Kúria a megtámadott a határozatot - a Be. 424. § (1) bekezdése alapján tanácsülésen eljárva - a Be. 423. § (4) bekezdésének megfelelően a felülvizsgálati indítvány tartalma alapján, az indítvánnyal megtámadott részében vizsgálta felül.

[9] A Be. 416. § (1) bekezdésének c) pontja szerint - a Be. 373. § (1) bekezdésének II. d) pontjára figyelemmel - felülvizsgálat alapjául szolgáló és egyben feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértés, ha a tárgyalást olyan személy távollétében tartották meg, akinek a részvétele a törvény értelmében kötelező.

[10] A terhelt ellen a Győri Járásbíróságon B.864/2015/8. számon folyamatban volt büntetőeljárásban valóban nem járt el védő.

[11] Ezzel azonban nem valósult meg az indítványban hivatkozott eljárási szabálysértés, mert az adott ügyben a védelem a Be. 242. § (1) bekezdésére figyelemmel nem volt kötelező.

[12] A büntetőeljárásban a védő kötelező részvételét szabályozó Be. 46. § felsorolásában megkívánt feltételek nem álltak fenn. A vád tárgyává tett cselekmények büntetési tétele három évig terjedő szabadságvesztés, a terhelt szabadlábon volt, testi, illetve szellemi fogyatékossága nincs, magyar anyanyelvű magyar állampolgár, aki képes volt személyesen védekezni, és az eljárást kérésére nem a távollétében folytatták le.

[13] A terheltnek a nyomozás során történt kihallgatásakor a Be. 179. § (3) bekezdése alapján, a bírósági eljárásban a vádirat kézbesítésekor a nyomtatványon, valamint a tárgyaláson történt kihallgatásakor a kötelező törvényes figyelmeztetés keretében lehetősége volt védelmének ellátására védőt meghatalmazni vagy kérni védő kirendelését. Ő azonban ezzel a jogával nem élt.

[14] Nem sértett tehát eljárási rendelkezéseket a bíróság, amikor védő részvétele nélkül folytatta le az eljárást, és a védekezéshez való alkotmányos jog sem sérült.

[15] Következésképpen a Be. 242. § (2) bekezdésében írt eljárási szabálysértés sem valósult meg.

[16] Erre figyelemmel az a hivatkozás, hogy a bíróság a tárgyalást olyan személy (védő) távollétében tartotta meg, akinek a részvétele kötelező lett volna, nem alapos.

[17] Mindemellett a Kúria a Be. 423. § (5) bekezdésének megfelelően a 416. § (1) bekezdés c) pontjában felsorolt, de a felülvizsgálati indítványban nem szereplő, esetleges más eljárási szabálysértéseket is vizsgálta, ilyet azonban nem észlelt.

[18] A kiszabott büntetés felülvizsgálatának akkor van helye, ha a bűncselekmény törvénysértő minősítése, a büntetőjog más szabályának megsértése miatt törvénysértő büntetést szabtak ki, vagy törvénysértő intézkedést alkalmaztak, illetve a büntetés végrehajtását a törvényben foglalt kizáró ok ellenére függesztették fel [Be. 416. § (1) bekezdés b) pont].

[19] Anyagi jogszabálysértés hiányában, ha a minősítés törvényes és a büntetőjog más szabályának megsértése sem történt, a büntetéskiszabás felülvizsgálat tárgyát nem képezheti, így az sem, hogy a bíróság mérlegelési jogkörében a törvényes keretek között milyen mértékű büntetést szabott ki.

[20] Mindemellett nincs helye felülvizsgálatnak a Be. 416. § (4) bekezdés c) pontja alapján, ha a törvénysértés különleges eljárás (a Be. XXIX. Fejezet I-II. Cím) lefolytatásával orvosolható. Ezért az indítványnak a korábbi, végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztés elrendelését sérelmező részében kizárt a felülvizsgálat.

[21] Ezért a Kúria a megtámadott ítéletet a Be. 426. § alapján hatályában fenntartotta.

V. [22] A végzés elleni fellebbezést a Be. 3. § (4) bekezdése, a felülvizsgálatot a Be. 416. § (4) bekezdés b) pontja kizárja. A felülvizsgálati indítvány ismételt benyújtásával kapcsolatos tájékoztatás a Be. 418. § (3) bekezdésén alapul azzal, hogy ez esetben a Kúria - a Be. 421. § (3) bekezdésére figyelemmel - az indítvány elutasítására vonatkozó határozat hozatalát is mellőzheti.

Budapest, 2016. november 29.

Dr. Csere Katalin s.k. a tanács elnöke, Dr. Vaskuti András s.k. előadó bíró, Dr. Csák Zsolt s.k. bíró

A kiadmány hiteléül:

TóthLné

bírósági tisztviselő