Hungarian Supreme Court dismisses appeal regarding procedural review of retrial due to lack of objection.

Kúria

végzése

Az ügy száma: Bfv.II.92/2016/7.

A határozat szintje: felülvizsgálat

A tanács tagjai: Dr. Molnár Gábor Miklós, a tanács elnöke

Dr. Horváth Mária, előadó bíró

Dr. Feleky István, bíró

Az eljárás helye: Budapest

Az eljárás formája: tanácsülés

Az ülés napja: 2016. június 23.

Az ügy tárgya: lopás bűntette és más bűncselekmények

Terhelt(ek): ... III. rendű

Elsőfok: Pécsi Járásbíróság 11.B.90/2014/62.számú ítélet, 2014. november 4., tárgyalás

Másodfok: Pécsi Törvényszék 3.Bf.407/2014/20.számú ítélet, 2015. szeptember 8., nyilvános ülés

Harmadfok: -

Az indítvány előterjesztője: ... III. rendű terhelt

Az indítvány iránya: a terhelt javára

Rendelkező rész

A lopás bűntette és más bűncselekmények miatt I. r. terhelt és társai ellen folyamatban volt büntetőügyben ... III. rendű terhelt által előterjesztett felülvizsgálati indítványt elbírálva a Kúria a Pécsi Járásbíróság 11.B.90/2014/62. számú ítéletét, illetőleg a Pécsi Törvényszék 3.Bf.407/2014/20. számú ítéletét ... III. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartja.

A Kúria végzése ellen fellebbezésnek vagy felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be.

Indokolás

I. [1] A Pécsi Járásbíróság a 2014. november 4. napján kihirdetett 11.B.90/2014/62. számú ítéletével ... III. rendű terheltet bűnösnek mondta ki 3 rb. társtettesként elkövetett lopás bűntettében [Btk. 370. § (1), (2) bekezdés b), ba), bb), (4) bekezdés b) pont], 5 rb. társtettesként elkövetett lopás bűntettében [Btk. 370. § (1), (2) bekezdés b), ba), bb), (3) bekezdés b), ba) pont] és információs rendszer felhasználásával társtettesként elkövetett csalás bűntettének kísérletében [Btk. 375. § (1), (5) bekezdés]. Ezért őt - halmazati büntetésül - egy év kettő hónap börtönre és három év közügyektől eltiltásra ítélte. Megállapította, hogy legkorábban a szabadságvesztés büntetés 2/3-ad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. Az előzetes fogvatartásban töltött időt beszámította, s vagyonelkobzást rendelt el 207.213 Ft erejéig. A terheltet 1 rb. társtettesként elkövetett lopás bűntette [Btk. 370. § (1), (2) b), ba), bb), (4) bekezdés b) pont] miatt emelt vád alól felmentette. Rendelkezett az eljárás során bűnjelként lefoglalt tárgyakról, a magánfelek által előterjesztett polgári jogi igényről, a bűnügyi költség viseléséről.

[2] A kétirányú fellebbezések folytán másodfokon eljáró Pécsi Törvényszék a 2015. szeptember 8. napján megtartott nyilvános ülésen kihirdetett ítéletével az elsőfokú bíróság határozatát - a felmentő rendelkezést nem érintve - ... III. rendű terheltet érintően a következők szerint változtatta meg: a 6. tényállási pontban írt cselekményeit a Btk. 370. § (2) bekezdés be) pontja szerint is minősítette, egyebekben az elsőfokú ítéletet helybenhagyta.

II. [3] A jogerős ítéletek ellen ... III. rendű terhelt nyújtott be felülvizsgálati indítványt védője útján a Be. 416. § (1) bekezdésének c) pontja alapján. Arra hivatkozott, hogy az elsőfokú bíróság által 2014. szeptember 24-én megtartott érdemi tárgyaláson sem ő, sem védője nem volt jelen.

A 2014. november 4-én tartott tárgyaláson pedig nem a 2014. szeptember 24-i tárgyalás, hanem a korábbi eljárás anyagát ismertette az elsőfokú bíróság, melyben a tanács elnöke a korábban eljárt hivatásos bíró volt.

[4] A Legfőbb Ügyészség a felülvizsgálati indítványt a BF.141/2016. számú átiratában nem tartotta alaposnak. Úgy foglalt állást, hogy a 2012. november 4. napján megtartott tárgyaláson az elsőfokú bíróság a felülvizsgálattal érintett III. rendű terhelt és védője jelenlétében a Be. 287. § (4) bekezdésében foglaltaknak megfelelően megismételte a tárgyalást, majd biztosította az ügyésznek és a terhelteknek a törvényben előírt észrevételezési jogot, amellyel az érintettek nem éltek. Erre figyelemmel eljárási szabályszegés, és ezáltal a Be. 416. § (1) bekezdés c) pontja szerinti felülvizsgálati ok nem állapítható meg, ezért a megtámadott ítéletek hatályában fenntartását indítványozta.

[5] A védő a Legfőbb Ügyészség átiratára írásban észrevételt tett, amelyben azt hangsúlyozta, hogy a 2014. november 4. napján megismételt tárgyaláson annak a megelőző tárgyalásnak az anyaga, amelyen sem ... III. rendű terhelt, sem védője nem volt jelen, nem került megismétlésre.

III. [6] A Kúria ... III. rendű terhelt felülvizsgálati indítványát a Be. 424. § (1) bekezdése alapján tanácsülésen bírálta el.

[7] A terhelt felülvizsgálati indítványa alaptalan.

[8] A Kúria azt állapította meg, hogy nem valósult meg a Be. 373. § (1) bekezdés II/d) pontjában írt eljárási szabályszegés. E rendelkezés szerint a másodfokú bíróság hatályon kívül helyezi az elsőfokú bíróság ítéletét és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasítja, ha a tárgyalást olyan személy távollétében tartották meg, akinek a részvétele a törvény értelmében kötelező.

[9] A Pécsi Járásbíróság hatályon kívül helyezést követő megismételt eljárás során járt el. Az elsőfokú bíróság két érdemi tárgyalás alapján hozta meg ítéletét. A 2014. szeptember 29-i tárgyaláson valóban nem volt jelen sem az I. rendű, sem a III. rendű terhelt és az utóbbi védője sem. A korábbi érdemi tárgyalás - 2014. június 17. napja - óta hat hónapnál hosszabb idő ugyan nem el, ám a tanács összetételében - az elnökének személyében - változás következett be, ezért az elsőfokú bíróság a II. rendű terhelt és védője jelenlétében a Be. 287. § (4) bekezdése alapján ismertette a tárgyalás anyagát (59. sorszámú jegyzőkönyv), amelyre - figyelmeztetést követően - nem történt észrevétel, majd a bizonyítási eljárást tanú meghallgatásával folytatta.

[10] A 2014. november 4-én megtartott tárgyaláson - amelyen már jelen volt az I. rendű terhelt, valamint ... III. rendű terhelt és védőjük - az elsőfokú bíróság a tanács összetételében korábban bekövetkezett változásra tekintettel e két terhelt és védőjük jelenlétében a Be. 287. § (3) és (4) bekezdése alapján újra ismertette „az eljárás eddigi anyagát", tehát - e kifejezésből következően - a hatályon kívül helyezést követő megismételt eljárás teljes anyagát, így a 2014. szeptember 29-én megtartott tárgyalás anyagát is.

[11] E jogszabályhelyhez fűzött miniszteri indokolás szerint a (3) bekezdés szóhasználatában az „ismétlés" szó és az „elölről kezdés" egymás szinonimája, egyaránt a folytonosság ellentéte.

[12] A Be. 278. § (3) bekezdése változatlanul azt jelenti, hogy hat hónapon belül nem lehet ismétlés nélkül folytatni az eljárást, amennyiben megváltozott a tanács összetétele. E § (4) bekezdése pedig mindkét megismétlési (elölről kezdési) követelményre nézve lehetővé teszi, hogy a megismétlés a tárgyalás anyagának ismertetésével történhessen.

[13] Az ismertetés nem a tárgyalás teljes anyagának felolvasását jelenti, hanem tartalmának lényegre törő ismertetését.

[14] Az ismertetés megtörténtét, a tájékoztatást, miszerint arra a jelenlévők észrevételt tehetnek, illetőleg az esetleges észrevételeket rögzíteni kell. Ezek elmaradása esetén ugyanis nem követhető nyomon, hogy perrendszerűen történt-e a tárgyalás megismétlése.

[15] Jelen esetben azonban ilyen eljárási szabálysértés nem történt. Az elsőfokú bíróság a 2014. november 4-én megtartott tárgyaláson a tárgyalás addigi anyagát ismertette. A jelenlévőket tájékoztatta észrevételezési jogukról, a jegyzőkönyvből kitűnően ők e jogukkal nem éltek, az ismertetés kiegészítését nem kérték, észrevételt nem tettek (Pécsi Járásbíróság 11.B.90/2014/62. sorszámú jegyzőkönyv 2. oldal 1., 2., 3. bekezdés). A tárgyalási jegyzőkönyv az előzőeket jól nyomon követhetően, kellő részletességgel tartalmazza.

[16] Mindezekre figyelemmel a Kúria a felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt, és a megtámadott határozatokat - a Be. 426. §-a alapján - ... III. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartotta.

[17] A Kúria határozata elleni fellebbezést a Be. 3. § (4) bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a 416. § (4) bekezdés b) pontja zárja ki. Az esetleges újabb indítvánnyal kapcsolatos figyelmeztetés a Be. 418. § (3) bekezdésén alapul azzal, hogy a Kúria - a Be. 421. § (3) bekezdése szerinti feltételek fennállása esetén - az elutasító határozat hozatalát is mellőzheti.

Budapest, 2016. június 23.

Dr. Molnár Gábor Miklós s.k. a tanács elnöke, Dr. Horváth Mária s.k. előadó bíró, Dr. Feleky István s.k. bíró

A kiadmány hiteléül:

Schulz Oszkárné

tisztviselő