Hungarian Supreme Court dismisses appeal against final verdict for failure to re-evaluate evidence.
Legislator summary
AI generatedThe Hungarian Supreme Court rejected the defendant's appeal against a final conviction for violence against an official and other crimes. The defendant argued the lower court failed to properly weigh evidence and violated its duty to provide reasons, but the court held that factual findings and evidence evaluation are not subject to re-examination in this procedure. Consequently, the court maintained the final judgment in force, ruling that the lower court's reasoning was sufficient and no procedural violation occurred.
Legislator headnote
AI generatedBe. 423. § (1) bekezdése; Be. 416. § (1) bekezdés c) pontja: A felülvizsgálati eljárásban a jogerős ítélet tényállása és bizonyítékok mérlegelése nem támadható, mivel a bizonyítékok felülmérlegelésére nincs törvényes lehetőség.
Keywords
AI generatedCited Legislation
AI generatedCited Case Law
AI generatedRelated Decisions
AI generatedFull text
Kúria
végzése
Az ügy száma: Bfv.III.88/2016/7.
A határozat szintje: felülvizsgálat
A tanács tagjai: Dr. Kónya István, a tanács elnöke
Dr. Varga Zoltán, előadó bíró
Dr. Márki Zoltán, bíró
Az eljárás helye: Budapest
Az eljárás formája: nyilvános ülés
Az ülés napja: 2016. július 12.
Az ügy tárgya: hivatalos személy elleni erőszak bűntette és más bűncselekmény
Terhelt(ek): R. T.
Első fok: Kaposvári Járásbíróság, 10.B.491/2013/31., ítélet, tárgyalás,
2014. május 6.
Másodfok: Kaposvári Törvényszék, 2.Bf.521/2014/8., ítélet, nyilvános ülés,
2014. november 13.
Az indítvány előterjesztője: a terhelt védője útján
Az indítvány iránya: a terhelt javára
Rendelkező rész
A hivatalos személy elleni erőszak bűntette és más bűncselekmény miatt R. T. ellen folyamatban volt büntetőügyben a terhelt által védője útján benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Kaposvári Járásbíróság 10.B.491/2013/31. számú, illetőleg a Kaposvári Törvényszék 2.Bf.521/2014/8. számú ítéletét hatályában fenntartja.
A végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be.
Indokolás
I. [1] A Kaposvári Járásbíróság a 2014. május 6-án kelt 10.B.491/2013/31. számú ítéletével R. T-t hivatalos személy elleni erőszak bűntette [1978. évi IV. törvény 229. § (1) bekezdés, (8) bekezdés I. pont] és közúti veszélyeztetés bűntette [1978. évi IV. törvény 186. § (1) bekezdés] miatt halmazati büntetésül 1 év 4 hónap - 3 év próbaidőre felfüggesztett - börtönre és 3 év közúti járművezetéstől eltiltásra ítélte.
[2] Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a terhelt és védője elsősorban felmentésért, másodsorban hatályon kívül helyezésért fellebbezett, míg az ügyészség az elsőfokú határozat megváltoztatását indítványozta az új Btk. alkalmazásával.
[3] A Kaposvári Törvényszék a 2014. november 13-án jogerős 2.Bf.521/2014/8. számú ítéletével a terhelt és védője fellebbezését alaptalannak, míg az ügyész indítványát alaposnak tartva az elsőfokú ítéletet annyiban változtatta meg, hogy a terhelt cselekményét az új Btk. szerint minősítette. Ennek megfelelően a terheltet 1 év 4 hónap szabadságvesztés büntetésre ítélte, melynek végrehajtási fokozata börtön, emellett megállapította, hogy a szabadságvesztés végrehajtása esetén a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontja a büntetés kétharmad részének, de legkevesebb 3 hónapnak a kitöltését követő nap. Egyebekben az elsőfokú ítéletet helybenhagyta.
II. [4] A jogerős ítélet ellen a terhelt védője útján nyújtott be felülvizsgálati indítványt, melyben a Be. 416. § (1) bekezdés c) pontjára hivatkozással, részben a Be. 373. § (1) bekezdés III. a) pontra, részben pedig a Be. 428. § (2) bekezdésére tekintettel a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását kérte.
[5] A terhelt állítása szerint a bűnössége megállapítását illetően a bíróság az indokolási kötelezettségének oly mértékben nem tett eleget, hogy emiatt az ítélet felülbírálatra alkalmatlan.
[6] A terhelt ezen állítását részletesen indokolta, amely indokolásban a bizonyítékok helytelen mérlegelését, a tanúvallomások, illetve a tanúvallomások és szakértői vélemények közti ellentétek feloldásának, valamint a védelem által hozott szakértői vélemény mellőzésének hiányos indokolását sérelmezte.
[7] A felülvizsgálati indítvány részletes elemzést követően sérelmezi Cs. Á., L. A., I. B. tanúvallomásának, továbbá M. A. szakértői véleményének elfogadását, illetve az ezzel kapcsolatos részletes indokolás elmaradását.
[8] Hiányolja továbbá, hogy a bíróság elmulasztotta a rendelkezésre álló bizonyítékok részletes elemzését, annak vizsgálatát, hogy a sértett ruházatára hogyan kerülhetett szennyeződés, továbbá azt állítja, hogy a bíróság nem létező helyszíni szemle jegyzőkönyvre hivatkozott a bizonyítékok körében.
[9] A felülvizsgálati indítvány III. pontjában a 4. oldaltól a 18. oldalig a „hiányosságok elemzése" cím alatt szó szerint idézi L. A. és Cs. Á. tárgyalási vallomásait, továbbá saját terhelti nyilatkozatait, valamint D. P. igazságügyi szakértő szakvéleményének megállapításait.
[10] A Legfőbb Ügyészség álláspontja szerint a terhelt indítványa érdemében törvényben kizárt, hivatkozását tekintve pedig alaptalan, ezért a megtámadott határozatok hatályában fenntartását indítványozta (BF.144/2016.).
[11] R. T. védője útján észrevételt terjesztett elő, melyben a felülvizsgálatban előadott állítását igazoló további - a tanúvallomásokból és szakértői véleményekből kiragadott - részleteket idézett indítványának fenntartása mellett.
III. [12] A felülvizsgálati indítvány részben törvényben kizárt, részben pedig nem alapos.
[13] A felülvizsgálat ugyanis olyan rendkívüli jogorvoslat, amely kizárólag a Be. 416. § (1) bekezdésében tételesen felsorolt okokra hivatkozással vehető igénybe.
[14] A felülvizsgálati okok törvényi köre nem bővíthető, ehhez képest a törvényi kereteken kívül eső anyagi vagy eljárásjogi szabálysértések még valóságuk esetén sem vehetők figyelembe.
[15] A Be. 423. § (1) bekezdés értelmében a felülvizsgálati eljárásban a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás az irányadó, az sem közvetlenül, sem közvetve, a bizonyítékok mérlegelésén keresztül nem támadható. Ekképpen nem vitatható a tényállás megalapozottsága, a cselekmény bizonyítottsága, továbbá a bűnösség megállapítása, és a cselekmény minősítése is csak a jogerős ítéleti tényekkel összhangban álló tényállítások alapján vitatható.
[16] Ennek okán a terhelt indítványának azon része, melyben a bizonyítékok mérlegelését, illetve az egyes bizonyítékok közti ellentétek feloldását támadja, törvényben kizárt, az a felülvizsgálati eljárásban nem bírálható el, ugyanis a bizonyítékok felülmérlegelésére nincs törvényes lehetőség és a felülvizsgálat során bizonyításnak sincs helye.
[17] A terhelt által felhívott Be. 416. § (1) bekezdés c) pontja értelmében, azon belül is a Be. 373. § (1) bekezdés III. a) pontja alapján a jogerős ügydöntő határozat felülvizsgálatának akkor van helye, ha a bűnösség megállapítása, a felmentés, az eljárás megszüntetése, a cselekmény jogi minősítése vagy a büntetés kiszabása, illetve az intézkedés alkalmazása tekintetében az elsőfokú bíróság az indokolási kötelezettségének oly mértékben nem tett eleget, hogy emiatt az ítélet felülbírálatra alkalmatlan.
[18] Ezzel szemben az elsőfokú bíróság ítéletének tényállása és indokolása a jogszabályi előírásoknak megfelelt. A jogerős ítélet részletesen - különösképpen a releváns mozzanatok körében - mérlegelte, hogy mely bizonyítékokat, milyen súllyal vett figyelembe, és az egyes bizonyítékok mellőzésének is megfelelő magyarázatát adta.
[19] Az indokolási kötelesség felülvizsgálati eljárásra okot adó megsértése nem állapítható meg, ha az ügydöntő határozat(ok)ból kitűnik az eljárt bíróság(ok)nak a tényállás megállapításával összefüggő tényfeltáró és értékelő tevékenysége, továbbá az, hogy az érdemi döntésben kifejeződő jogi álláspontját - a bűnösséggel, a minősítéssel, a büntetéssel és/vagy intézkedéssel kapcsolatban - mire alapozta. A bizonyítékok értékelése körében levont következtetések helyessége, az értékelés eredménye kívül esik a feltétlen eljárási szabálysértések körén, az tartalmilag az ügydöntő határozat megalapozottságának felülvizsgálati eljárásban meg nem engedett támadása (BH 2013.10. I.).
[20] A Kúria mindezekre figyelemmel - miután olyan eljárási szabálysértést nem észlelt, amelynek vizsgálatára a Be. 423. § (5) bekezdése alapján hivatalból köteles - a felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt és a megtámadott határozatokat a Be. 426. §-a alapján hatályában fenntartotta.
IV. [21] A fellebbezés és a felülvizsgálat kizártságára, valamint az indítvány megismétlésének tilalmára vonatkozó figyelmeztetés a Be. 3. § (4) bekezdésén, illetve a 416. § (4) bekezdés b) pontján, továbbá a Be. 418. § (3) bekezdésén és a 421. § (2) és (3) bekezdésén alapszik.
Budapest, 2016. július 12.
Dr. Kónya István s.k. a tanács elnöke, Dr. Varga Zoltán s.k. előadó bíró, Dr. Márki Zoltán s.k. bíró
A kiadmány hiteléül:
tisztviselő
BÉ