Hungarian Supreme Court dismisses appeal against conviction for private property damage and assault.

Kúria

végzése

Az ügy száma: Bfv.I.115/2016/7.

A határozat szintje: felülvizsgálat

A tanács tagjai: Dr. Csere Katalin, a tanács elnöke

Dr. Csák Zsolt, előadó bíró

Dr. Soós László, bíró

Az eljárás helye: Budapest

Az eljárás formája: tanácsülés

Az ülés napja: 2016. május 31.

Az ügy tárgya: magánlaksértés bűntette és más bűncselekmény

Terhelt(ek): a terhelt

Első fok: Esztergomi Járásbíróság, 7.B.458/2014/11. szám, ítélet, tárgyalás, 2015. január 14.

Másodfok: Tatabányai Törvényszék, 8.Bf.37/2015/6. szám, végzés, nyilvános ülés, 2015. április 15.

Az indítvány előterjesztője: terhelt

Az indítvány iránya: hatályon kívül helyezésre

Rendelkező rész

A Kúria az Esztergomi Járásbíróság 7.B.458/2014/11. számú ítéletét, valamint a Tatabányai Törvényszék 8.Bf.37/2015/6. számú végzését hatályában fenntartja.

A Kúria végzése ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, és ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be.

Indokolás

I. [1] Az Esztergomi Járásbíróság a 2015. január 14-én kihirdetett 7.B.458/2014/11. számú ítéletével a terheltet bűnösnek mondta ki magánlaksértés bűntettében [Btk. 221. § (1) bekezdés, (2) bekezdés a) pont, (4) bekezdés] és garázdaság vétségében [Btk. 339. § (1) bekezdés]. Ezért őt halmazati büntetésül egy év nyolc hónap börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre, két év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy feltételes szabadságra nem bocsátható. A bíróság a Tatabányai Városi Bíróság 14.Bk.218/2010/2. számú, valamint az 1.Fk.195/2011/12. számú határozatai kapcsán alkalmazott feltételes szabadságot megszüntette, és kötelezte a terheltet a bűnügyi költség megfizetésére.

[2] A bejelentett fellebbezések alapján másodfokon eljárt Tatabányai Törvényszék a 2015. április 15. napján jogerős 8.Bf.37/2015/6. számú végzésével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.

[3] Az elsőfokú ítélet - a másodfokú bíróság által kiegészített - tényállásának lényege szerint: a terhelt 2013. december 29-én ittas állapotban ... egy ingatlan kerítését megrongálta, abból 2 db (90x5x1cm-es) lécet letört, és az utcán lévő villanyoszlopot ütve kiabálva szitkozódott. T.1. felszólította a terheltet magatartása abbahagyására, mire a terhelt a kerítésen átnyúlva megragadta a sértettet és meglökte, akinek a nyakán nyolc napon belül gyógyuló hámsérülés keletkezett. A terhelt kitört két további kerítéslécet, folytatta a villanyoszlop ütését, és az ordítozást. S1. sértett is felszólította őt cselekménye abbahagyására, mire a terhelt a kertkaput erővel belökte, bement az ingatlanra, ahol a sértett jobb vállát ököllel megütötte. A hátralépő sértett megbotlott egy lépcsőben és elesett, míg az ütés lendületétől a terhelt ráesett a sértettre, akinek sérülése nem keletkezett. Végül T1. kitaszigálta a terheltet az ingatlanról. A terhelt a rongálással 400 forint kárt okozott. A terhelt magatartása kihívóan közösségellenes, erőszakos volt, amelyen a sértettek megbotránkoztak és bennük riadalmat keltett.

II. [4] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a terhelt nyújtott be felülvizsgálati indítványt, amelyben a megtámadott határozatok hatályon kívül helyezésére tett indítványt.

[5] Sérelmezte, hogy az eljárt bíróságok több bizonyítékot nem vettek figyelembe, őt bűnösként kezelték. A tényállás megállapítása során több tanú vallomását nem vették figyelembe, őt nem hagyták védekezni, jelentőséget tulajdonítottak a sértett vallomásának, akit a bíróság ittas állapotban hallgatott meg.

[6] Mindemellett a magánlaksértés vétségében nem került sor magánindítvány előterjesztésére.

[7] Kifogásolta a feltételes szabadság kedvezményéből kizárását, illetve a vele szemben korábban alkalmazott feltételes szabadság megszüntetését.

[8] Eljárási szabálysértésnek tekintette a bíróság hozzáállását az ügyhöz, számára „előre lefuttatott ügynek tűnt". A másodfokú bíróság eljárására nem kapott idézést, őt a nyilvános ülésről nem értesítették, azon nem vehetett részt és így védekezését sem tudta kifejteni.

[9] A Legfőbb Ügyészség BF.166/2016/1. számú átiratában a felülvizsgálati indítványt részben törvényben kizártnak, részben alaptalannak találta és a sérelmezett határozatok hatályában fenntartását indítványozta.

[10] Kifejtette, hogy a felülvizsgálati indítvány törvényben kizárt a feltételes szabadság megszüntetését kifogásoló részében, mert az esetleges törvénysértés különleges eljárásban orvosolható. Ugyancsak törvényben kizárt a tényállást, valamint a bíróságok bizonyíték értékelését támadó része.

[11] A másodfokú bíróság nyilvános ülésére szóló idézést a terhelt - a tértivevény szerint - személyesen átvette, távollétében a nyilvános ülés megtartására szabályszerűen került sor. Ezért az eljárási szabálysértésre hivatkozás alaptalan.

III. [12] A terhelt felülvizsgálati indítványa - tartalma alapján - az 1998. évi XIX. törvény (továbbiakban: Be.) 416. § (1) bekezdés a) és c) pontja alapján értelmezhető.

[13] A Be. 416. § (1) bekezdés c) pontja szerint a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen akkor van helye felülvizsgálatnak, ha a bíróság határozatának meghozatalára a Be. 373. § (1) bekezdésének I. b) vagy c) pontjában, illetve a II-IV. pontjának valamelyikében meghatározott eljárási szabálysértéssel került sor.

[14] A terhelt elsődlegesen az elsőfokú bíróság hozzáállását sérelmezte és ebben a körben kifejtette, hogy nem kapott lehetőséget védekezése előterjesztésére.

[15] A Be. 416. § (1) bekezdés c) pontja nem hagy kétséget afelől, hogy kizárólag az ún. feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértések esetén van helye a felülvizsgálati eljárás lefolytatására. A Be. 375. § (1) bekezdése alapján hatályon kívül helyezést eredményezhet - ún. relatív eljárási szabálysértésként -, ha a Be. 373. § (1) bekezdés II. pontjában fel nem sorolt olyan eljárási szabálysértés történt, amely lényeges hatással volt az eljárás lefolytatására. Ilyennek minősül, ha az eljárásban résztvevő személyek a törvényes jogaikat nem gyakorolhatták vagy ezek gyakorlását korlátozták.

[16] Felülvizsgálati indítványában a terhelt lényegében ilyen relatív eljárási szabálysértést sérelmezett, ami nem ad okot a felülvizsgálatra.

[17] Fentieken túlmenően a terhelt hivatkozott arra is, hogy a magánlaksértés tekintetében a sértett nem terjesztett elő magánindítványt.

[18] A Be. 373. § (1) bekezdés I. b) pontja alapján az ítélet hatályon kívül helyezésének és az eljárás megszüntetésének van helye, ha a bíróság az eljárás lefolytatásához szükséges magánindítvány hiányában hozott ítéletet.

[19] Az iratokból megállapíthatóan S1. sértett 2013. december 30. napján - tehát a törvényes határidőben - előterjesztette magánindítványát a nyomozó hatóság előtt (nyomozati iratok 11. oldal), miként azt a vádirat is tartalmazta, melyet a terhelt a tértivevény tanúsága szerint személyesen 2014. november 6. napján vett át.

[20] A fentiek alapján azonban a Kúria megállapította, hogy ezen eljárási szabálysértés a felülvizsgálat tárgyát képező eljárás során nem valósult meg.

[21] A felülvizsgálati indítvány végül az eljárási szabálysértések között arra hivatkozott, hogy a másodfokú bíróság a nyilvános üléséről őt nem értesítette, azt a távollétében tartotta meg.

[22] A Be. 373. § (1) bekezdés II. d) pontja alapján feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértés valósul meg, ha a tárgyalást olyan személy távollétében tartották meg, akinek részvétele a törvény értelmében kötelező.

[23] A felülvizsgálati indítvány erre történő hivatkozása ugyancsak alaptalan.

[24] A Be. 362. § (3) bekezdése szerint a nyilvános ülést a terhelt távollétében is meg lehet tartani, ha ennek eredményeképpen megállapítható, hogy meghallgatása nem szükséges és a fellebbezés elbírálható. Ennek azonban az a feltétele, hogy idézése szabályszerű legyen.

[25] Mindebből következően a másodfokú bíróság törvényesen tarthatja meg nyilvános ülését a terhelt távollétében, amennyiben az idézése szabályszerűen megtörtént.

[26] A másodfokú bírósági iratokból megállapítható, hogy a nyilvános ülésre szóló idézést a terhelt - a tértivevény szerint - saját kezűleg vette át 2015. március 11-én. A másodfokú bíróság a 2015. április 15. napján tartott nyilvános ülésen megállapította, hogy a terhelt szabályszerű idézés ellenére nem jelent meg a nyilvános ülésen. Ebből következően az eljárási cselekményt az eljárási szabályok megsértése nélkül, törvényesen tartotta meg.

[27] A Kúria törvényben kizártnak találta az anyagi jogszabálysértésre történő hivatkozást.

[28] A Be. 416. § (1) bekezdés a) pontja alapján akkor is helye van felülvizsgálatnak, ha a terhelt bűnösségének megállapítására a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt került sor.

[29] Felülvizsgálati indítványában a terhelt elsősorban a bizonyítékok mikénti mérlegelését támadta, valamint arra hivatkozott, hogy a bíróság több tanú vallomását nem vette figyelembe, ugyanakkor az ittas állapotban kihallgatott sértett vallomására alapította a tényállást.

[30] A Be. 423. § (1) bekezdése szerint a felülvizsgálati eljárásban a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás az irányadó, a felülvizsgálati indítványban ez a tényállás nem támadható.

[31] Erre figyelemmel a Kúria a megállapított tényálláshoz még annak esetleges megalapozatlansága esetén is kötve van és a felülvizsgálat során a vitatott jogkérdések kizárólag az alapeljárásban megállapított tényállás alapján bírálhatók el. A bizonyítékok eltérő értékelésére, eltérő következtetés levonására, bizonyításra, illetve ilyen célból az ítélet hatályon kívül helyezésére nincs törvényes lehetőség.

[32] Nem eredményezhette a megtámadott határozatok hatályon kívül helyezését a feltételes szabadság kedvezményéből történő kizárást sérelmező indítványrész sem.

[33] A Be. 416. § (4) bekezdés c) pontja alapján nincs helye felülvizsgálatnak, ha a törvénysértés különleges eljárás ( Be. XXIX. Fejezet I-II. Cím) lefolytatásával orvosolható.

[34] A különleges eljárások között a Be 557. §-a rendelkezik arról, hogy a bíróság utólag határozhat, ha a jogerős ítélet a feltételes szabadságra bocsátással kapcsolatban nem a törvénynek megfelelően rendelkezett, míg 560. §-a alapján a bíróság akkor is utólag határoz, ha a jogerős ítélet a feltételes szabadság megszüntetéséről nem a törvénynek megfelelően rendelkezett.

[35] A Kúria mindezekre figyelemmel - miután olyan eljárási szabálysértést nem észlelt, amelynek vizsgálatára a Be. 423. § (5) bekezdése alapján hivatalból köteles - a felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt és a megtámadott határozatokat a Be. 426. §-a alapján hatályában fenntartotta.

IV. [36] A végzés elleni fellebbezést a Be. 3. § (4) bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a 416. § (4) bekezdés b) pontja kizárja. A 418. § (3) bekezdése szerint minden jogosult csak egy ízben nyújthat be felülvizsgálati indítványt. Az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetőleg a más jogosult által azonos tartalommal előterjesztett felülvizsgálati indítvány elutasítására vonatkozó határozat hozatalát a Kúria a Be. 421. § (3) bekezdésére figyelemmel mellőzheti.

Budapest, 2016. május 31.

Dr. Csere Katalin s.k. a tanács elnöke, Dr. Csák Zsolt s.k. előadó bíró, Dr. Soós László s.k. bíró

A kiadmány hiteléül:

TóthLné

bírósági tisztviselő