Court dismissed appeal against dismissal for unsatisfactory work performance citing statutory provisions.

A KÚRIA

mint felülvizsgálati bíróság

Mfv.II.10.053/2015/5.szám

A Kúria dr. Gáspár Zsuzsanna ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Posta Attila ügyvéd által képviselt alperes ellen felmentés jogellenességének megállapítása, továbbá a minősítés ténymegállapításainak megsemmisítése iránt a Győri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon 6.M.728/2012. szám alatt megindított és másodfokon a Győri Törvényszék 2.Mf.20.341/2014/4. számú ítéletével jogerősen befejezett perében, az említett másodfokú határozat ellen a felperes által előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

í t é l e t e t :

A Kúria a Győri Törvényszék 2.Mf.20.341/2014/4. számú ítéletét hatályában fenntartja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 10.000,- (azaz tízezer) forint + 2.700,- (azaz kettőezerhétszáz) forint ÁFA felülvizsgálati eljárási költséget.

A felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli.

I n d o k o l á s

A felülvizsgálati eljárásban irányadó tényállás szerint a felperes 1987. január 1-jétől állt munkaviszonyban, majd közalkalmazotti jogviszonyban az alperessel világosító, majd 1998. szeptember 1-jétől fővilágító-helyettes munkakörben. A 2010. március 30-án kelt minősítésében 60-65%-ban találták alkalmasnak munkavégzését. A 2011. április 6-án kelt feljegyzés alapján közvetlen felettese és a műszaki vezető több hanyagságot tapasztalt munkavégzése közben. 2011. április 21-én írásbeli figyelmeztetésben részesítették, mivel a jelenléti ívet nem vezette pontosan, a munkaidőt nem tartotta be, a próbákon nem megfelelően vett részt, és munkavégzésével kapcsolatban több esetben panasszal éltek. Erre reagálva a felperes akként nyilatkozott, hogy az ellene felhozott problémák túlzóak, részben megalapozatlanok. A 2012. október 5-én illetve október 9-én kelt feljegyzések szintén a felperes nem megfelelő munkavégzését kifogásolták.

A munkáltató a 2012. évi minősítésében a felperes 2010. április 1-jétől 2012. novemberéig terjedő időszakra vonatkozó munkáját értékelte, amelynek megállapításaival a felperes nem értett egyet. A munkáltató 2012. december 19-én a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.) 30. § (1) bekezdése c) pontja alapján felmentéssel megszüntette a felperes közalkalmazotti jogviszonyát.

Az intézkedést sérelmezve a felperes kérte minősítése ténymegállapításainak hatálytalanítását, felmentése jogellenességének a megállapítását, és a jogellenes jogviszony megszüntetés jogkövetkezményeinek az alkalmazását.

Az alperes a kereset elutasítását kérte arra hivatkozva, hogy jogszerűen került sor az intézkedések meghozatalára.

A Győri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 6.M.728/2012/19. számú ítéletével a felperes keresetét elutasította, és 95.250,- forint perköltség megfizetésére kötelezte. A bíróság határozata indokolásában részletesen elemezte a minősítés egyet pontjait és megállapította, hogy a felperes munkavégzésével huzamosabb ideje problémák voltak. A munkáltató már nem tűrte el azt a felperesi gyakorlatot, amelyet a minősítésben kifogásolt, kérdőre vonta, felhívta a figyelmét a problémák megfelelő kezelésére, munkavégzése azonban nem változott. Az alperes kizárólag a 2010. áprilisától fennálló felperesi feladatvégzést vizsgálta, amelynek körében túlnyomó részt valós ténymegállapításokat tett. Mindezek alapján az elsőfokú bíróság azt állapította meg, hogy az alperes minden kétséget kizáróan bizonyította, hogy a felperes az intelligens robot lámpák kezelésének az elsajátítása és a hidegindítás közben nem megfelelően járt el, a fizikai munkában ritkán vett részt, a problémák megoldását mástól várta, többszöri utasítás után tett eleget a kérésnek, a munkaidőt nem tartotta be, az előadás biztonságos levezetését veszélyeztette, a pontosításokat nem tudta nyomon követni, nem megfelelő felkészülése miatt a végszó kezelése pontatlan volt, több kollégája nem megfelelő munkavégzésére panaszkodott. Mindezek alapján azt állapította meg, hogy a minősítés megfelelt a Kjt. 40. §-ában foglaltaknak, így felmentése jogszerű volt.

A felperes fellebbezése folytán eljárt Győri Törvényszék 2.Mf.20.341/2014/4. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta, és 40.000,-forint másodfokú perköltség megfizetésére kötelezte a felperest. Megállapította, hogy az elsőfokú bíróság részletes bizonyítási eljárást folytatott le, a beszerzett bizonyítékokat a Pp. 206. §-ának megfelelően helyesen, okszerűen értékelve állapította meg a tényállást, az abból levont jogi következtetése is helytálló. A törvényszék a minősítés egyes ténymegállapításai vonatkozásában részletes indokát adta annak, hogy az abban foglaltak miért helytállóak.

A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, melyben kérte, hogy a Kúria a jogerős ítéletet helyezze hatályon kívül, és hozzon a kereseti kérelemnek helyt adó, a jogszabályoknak megfelelő ítéletet. Kifejtette, hogy a jogerős ítélet jogszabálysértő figyelemmel arra, hogy a tényállás megállapítása iratellenesen történt, továbbá az elsőfokú bíróság is a bizonyítékok okszerűtlen és logikai ellentmondást tartalmazó mérlegelésével hozta meg ítéletét. Ezt követően a felülvizsgálati kérelem részletesen vitatta a minősítése 3.2.-3.5. pontjaiban, 4. pontjában, 5.1.-5.2. pontjaiba foglalt ténymegállapításokat. Álláspontja szerint nem elegendő a munkáltatói minősítésben az az egyébként tényszerűen fennálló indok, amelyből elfogadhatóan nem lehet arra következtetni, hogy emiatt a közalkalmazott munkája a munkáltató számára nem megfelelő, így a munkakör ellátására alkalmatlan. Olyan mulasztás vagy kötelezettségszegés, amely bárkivel előfordulhat, okszerűen nem adhat alapot a tényállítás esetleges valósága alapján sem az alkalmatlan minősítésre. A törvényszék az egymásnak ellentmondó bizonyítékokat helytelenül értékelte, és okszerűtlen következtetéssel hozta meg határozatát, sértve ezzel Kjt. 30. § (1) bekezdése c) pontjában foglaltakat.

Az alperes a felülvizsgálati ellenkérelmében kérte, hogy a Kúria a jogerős ítéletet hatályában tartsa fenn, és marasztalja a felperest a felülvizsgálati eljárás költségeiben figyelemmel arra, hogy az megfelel a jogszabályoknak.

A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. § (1) bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el.

A felülvizsgálati kérelem nem alapos.

A felülvizsgálati kérelem önálló jogorvoslati kérelem, abban a törvény értelmében pontosan meg kell jelölni azt a határozatot, amely ellen a felülvizsgálati kérelem irányul, azt, hogy a fél milyen tartalmú határozat meghozatalát kívánja, továbbá, elő kell adni a jogszabálysértés, és a megsértett jogszabályhely megjelölése mellet, hogy a fél a határozat megváltoztatását milyen okból kívánja /Pp. 272. § (2)/. Ebből következően nem felel meg a törvénynek, ha a felülvizsgálati érvelés konkrét jogszabálysértést nem jelöl meg, a Kúria ennek megfelelően a felülvizsgálati kérelemnek csak azon részét bírálhatja el, amely e jogszabályhelynek megfelel (BH 1995.99.).

A felperes megsértett jogszabályhelyként a Kjt. 30. § (1) bekezdése c) pontját jelölte meg. A Kúria - a jogszabályi hivatkozás hiányában - a bizonyítékok mérlegelését nem vizsgálta és az elsőfokú bíróság által megállapított, és a másodfokú bíróság által helyesnek ítélt tényállást tekintette irányadónak, és ezt alapul véve vizsgálhatta a jogerős ítélet jogszerűségét.

A Kjt. 30. § (1) bekezdése c) pontja szerint a munkáltató a közalkalmazotti jogviszonyt felmentéssel akkor szüntetheti meg, ha a közalkalmazott munkaköri feladatainak az ellátására tartósan alkalmatlanná vált, vagy munkáját nem végzi megfelelően. Az eljárt bíróságok azt tárták fel, hogy a minősítésben szereplő ténymegállapítások helytállóak voltak, a felperes munkavégzése huzamosabb időn keresztül nem volt megfelelő, ennek megfelelően a jogerős ítélet nem sértette a felperes által a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályhelyet.

Mindezekre tekintettel a Kúria a jogerős ítéletet jogszabálysértés hiányában a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.

A pervesztes felperes a Pp. 78. § (1) bekezdése alapján köteles megfizetni az alperes felülvizsgálati eljárási költségét, míg a felülvizsgálati eljárási illetéket - a felperest megillető munkavállalói költségkedvezményre figyelemmel - a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 14. §-a alapján az állam viseli.

Budapest, 2015. június 10.

dr. Stark Marianna s.k. a tanács elnöke, Sipőczné dr. Tánczos Rita s.k. előadó bíró, Szolnokiné dr. Csernay Krisztina s.k. bíró

A kiadmány hiteléül:

tisztviselő