Legislator Case Law & Legislation
EBH.2015.B.2. AI generated

Court quashes lower court's dismissal of theft case due to reliance on post-indictment expert valuation not proven at trial.

Case Number EBH.2015.B.2.
Court / Authority
Jurisdiction Hungary (HU)
Decision Date
Outcome Dismissed

Legislator summary

AI generated

The Court of Justice of Hungary quashed the lower court's decision to dismiss the criminal proceedings against the accused for theft. The lower court had terminated the case because an expert valuation determined the stolen bricks' value was below the criminal threshold, a fact established only after the indictment was filed. The Court ruled that the lower court violated procedural law by basing its dismissal on a fact that could only be proven through evidence presented at trial, rather than relying solely on the indictment's facts.

Legislator headnote

AI generated

Be. 267. § (1) bekezdése; Be. 423. § (1) bekezdése: A büntetőeljárás megszüntetését a tárgyalás előkészítésében hozott határozatnak a vádirat tényeire alapulva kell meghoznia, nem pedig olyan tényekre, amelyeket csak bizonyítékok értékelésével lehet megállapítani.

Keywords

AI generated
criminal proceedings dismissal theft value threshold procedural violation expert valuation evidence indictment facts basis

Cited Legislation

AI generated
Be. 267. § (1) bekezdése
[9] Az eljárt bíróság a döntését a Be. 267. § (1) bekezdése alapján hozta meg.
Be. 416. § (1) bekezdés a) és c) pontja
Be. 423. § (1) bekezdése
[30] A felülvizsgálati eljárásban a Be. 423. § (1) bekezdése szerint a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás az irányadó.
Be. 428. § (1) bekezdése
[32] Ennélfogva a Kúria a Be. 428. § (1) bekezdése alapján az előkészítés során hozott jogerős eljárást megszüntető végzést hatályon kívül helyezte és az eljárt bíróságot új eljárásra utasította.
1978. évi IV. törvény – korábbi Btk. – 316. § (1) és (2) bekezdés I. fordulat
1978. évi IV. törvény – korábbi Btk. – 138/A. § a) pontja
2012. évi C. törvény – Btk. – 2. § (2) bekezdés

Cited Case Law

AI generated
(Kúria Bfv. III. 876/2013.)
(Kúria Bfv. III. 876/2013.)

Need to analyze how this precedent applies to your matter?

Cross-reference this judgment against statutes, commentaries, and subsequent citing case law inside Legislator AI.

Open in Legislator →

Full text

A bíróság a tárgyalást megelőző bírósági szakaszban, azaz a tárgyalás előkészítése során, avagy a tárgyalás kitűzését követően, de feltétlenül a tárgyalás megtartása előtt – bűncselekmény hiányában – végzéssel akkor szüntetheti meg a büntetőeljárást, ha e döntést a vádirat tényeire alapítja, azokból ez a jogi következtetés önmagában levonható.

A tárgyalás előkészítésének szakaszában bizonyítás felvételére, a bizonyítékok értékelésére és a bizonyítékok értékelésén alapuló ténymegállapítására nincs mód [Be. 234. § (1) bek., 267. § (1) bek., 275. § (1) bek.].

[1] A járásbíróság a 2013. január 29-én meghozott és 2013. február 13-án jogerős végzésével a terhelt ellen lopás vétsége [1978. évi IV. tv. – a továbbiakban: korábbi Btk. - 316. § (1) és (2) bek. I. ford.] miatt indult büntetőeljárást a Be. 267. § (1) bekezdés a) pontjára hivatkozással megszüntette.

[2] A határozat indokolásában kifejtettek szerint a vádirati tényállásban megjelölt elkövetési érték 52.500 forint volt; mely adat azonban nem szakértői véleményen alapult. A bíróság ezért szakértőt rendelt ki, a tárgyszakértő pedig az eltulajdonítás tárgyát képező téglák értékét 48 300 forintban határozta meg. A korábbi Btk. 138/A. § a) pontja szerinti kisebb érték alsó határa 2012. április 15. napjától 50 001 forint, ekként a cselekmény nem bűncselekmény, hanem szabálysértés; amely miatt felelősségre vonásra a két évet meghaladó időmúlás okán már nincs mód.

[3] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a megyei főügyészség terjesztett elő 2013. június 24-én felülvizsgálati indítványt a terhelt terhére a Be. 416. § (1) bekezdés a) és c) pontjában meghatározott okból.

[4] Indokai szerint a büntetőeljárás megszüntetésére a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt került sor. Az eljárás adatai szerint a téglák eltulajdonítása egy drót-, illetve palakerítéssel körbekerített ingatlanról történt, amelyen egy pince és egy épülőfélben lévő ház található. Ekként a cselekmény a korábbi Btk. 316. § (2) bekezdés II. fordulat f) pontja szerinti lopás vétségeként minősül. Másrészt a támadott határozat tényállást nem tartalmaz, ez pedig az indokolási kötelezettség felülvizsgálatra okot adó megsértését jelenti.

[5] Indítványozta ezért annak hatályon kívül helyezését és a járásbíróság új eljárás lefolytatására utasítását.

[6] A Legfőbb Ügyészség átiratában, majd képviselője a nyilvános ülésen a felülvizsgálati indítványban foglaltakat maradéktalanul fenntartotta.

[7] A terhelt védője a nyilvános ülésen a támadott határozat hatályban tartását indítványozta. Az ugyanis – bár röviden, de - tartalmazza a tényállást, abban az elkövetési érték is megjelölésre került. Az eljárás megszüntetéséhez szükséges mértékben az indokolási kötelezettségének is eleget tett az eljárt bíróság.

[8] Elöljáróban a következőkre utal a Kúria:

[9] Az eljárt bíróság a döntését a Be. 267. § (1) bekezdése alapján hozta meg. Nem kétséges, hogy a Be. 267. §-a alapján hozott eljárást megszüntető határozat ügydöntő határozat, ugyanis a vádról rendelkezik; következésképp ellene a Be. 416. § (1) bekezdés a-d) pontjaiban felsorolt bármelyik okból helye van felülvizsgálatnak.

[10] A felülvizsgálati indítvány benyújtásakor hatályban volt eljárási szabályok szerint – amidőn a jelenleg hatályos eljárási szabályok alapján is – az indítvány nem volt tanácsülésen elintézhető. Korábban azért, mert azt a Be. 416. § (1) bekezdés a) pontjára is alapította az ügyész; jelenleg pedig azért, mert a terhelt terhére tett indítvány tanácsülésen nem intézhető el.

[11] A felülvizsgálati indítvány a Be. 416. § (1) bekezdés c) pontja alapján nem, a Be. 416. § (1) bekezdés a) pontja szerint viszont alapos.

[12] A Be. 416. § (1) bekezdés c) pontja alapján felülvizsgálati ok, ha a bíróság határozatának meghozatalára a Be. 373. § (1) bekezdésének I. b) vagy c) pontjában, illetve II-IV. pontjának valamelyikében meghatározott – a Be. 428. § (2) bekezdése folytán felülvizsgálatban is feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező - eljárási szabálysértéssel került sor.

[13] Ide sorolható a Be. 373. § III. pont a) alpontja szerinti eset, amikor az eljárt bíróság az indokolási kötelezettségének oly mértékben nem tett eleget, hogy emiatt a határozata felülbírálatra alkalmatlan.

[14] A jelen ügyben azonban ez nincs így.

[15] A tárgyalás előkészítése körében hozott jogerős eljárást megszüntető határozat – ha rendkívül szűkszavúan is, de – tartalmazza a vádemelés adatait; azt, hogy a vád tárgyává tett cselekmény lopás; továbbá az eltulajdonítás végett elvett dolgot (tégla); valamint az elkövetési időt és az elkövetési értéket.

[16] Ebből következően a támadott határozatból kiolvashatóak a történések azon adatai, amelyből a vád tárgyává tett cselekmény jogi megítélése a tárgyalás előkészítő szakaszában elvégezhető.

[17] Helytálló viszont a felülvizsgálati indítvány a Be. 416. § (1) bekezdés a) pontja tekintetében az alábbiak szerint.

[18] Az eljárt bíróság a Be. 267. § (1) bekezdés a) pontja alapján bűncselekmény hiányában szüntette meg végzésével a büntetőeljárást. Erre kizárólag a tárgyalást megelőző bírósági szakaszban, azaz az előkészítés során, vagy legalábbis - a Be. 275. § (1) bekezdés szerint - a tárgyalás kitűzését követően, de feltétlenül a tárgyalás megtartása előtt kerülhet sor.

[19] Az előkészítés általános jellegéből következik, hogy az annak során, valamint a Be. 275. § (1) bekezdése szerint meghozott határozat alapja bizonyításfelvétel, valamint bizonyítékértékelés nem lehet. A Be. 234. § (1) bekezdése szerint ugyanis a büntetőjogi felelősség megítéléséhez szükséges bizonyítás felvétele kizárólag tárgyaláson történhet.

[20] Ehhez képest a Be. 267. § (1) bekezdése alapján hozott eljárást megszüntető határozat ténybeli alapja csak a vádiratban rögzített tény; vagy a vádirat benyújtásához kapcsolódó eljárásjogi ügyészi aktus – például vádelejtés [Be. 267. § (1) bek. f) pont] - avagy ilyen aktus hiánya - például a vádirat pontosításának elmaradása [Be. 267. § (1) bek. k) pont] - lehet.

[21] A bíróság a tárgyalást megelőző eljárási szakaszban az eljárást megszüntető határozatát tehát

[22] - vagy a vádirattal szemben támasztott eljárásjogi követelményekre (törvényes vád hiánya, felhívásra sem pótolt vádbeli kellékhiány),

[23] - vagy a vádiratban leírt tényekre alapíthatja;

[24] hiszen az előkészítő szakaszban bizonyításnak nincs helye, ehhez képest bizonyítékértékelésre, bizonyítékértékelésen nyugvó ténymegállapításra sincs mód.

[25] Az elbírált ügyben a vád törvénytelensége nem merülhet fel.

[26] A vád törvényességét a benyújtásakor fennálló jogszabályok figyelembe vételével kell megítélni. A vád törvényességének ténybeli elemét kitevő azt a kérdést, hogy az abban pontosan körülírt cselekmény kimeríti-e valamely bűncselekmény törvényi tényállását, nem is kérdőjelezte meg az eljárt bíróság. Elfogadta ugyanis, hogy a terhelt vádban leírt cselekményének – eltulajdonítás végett való elvétel – elkövetési értéke meghaladta a vádirat benyújtásának időpontjában hatályos törvény szerinti szabálysértési értékhatárt.

[27] A bíróság az eljárás megszüntetéséhez vezető álláspontját arra alapozta, hogy a vádirat benyújtását követően a szabálysértési értékhatár húszezer forintról ötvenezer forintra felemelkedett; ennélfogva az általa kirendelt szakértő véleményében rögzített 48 300 forintos elkövetési érték alapul vételével a cselekmény az elbíráláskor már nem lopás vétsége – tehát nem bűncselekmény –, hanem csupán tulajdon elleni szabálysértés. A 2012. évi C. törvény – Btk. - 2. § (2) bekezdésének rendelkezése folytán viszont az elbíráláskori törvényt kell alkalmazni, ha eszerint a cselekmény már nem bűncselekmény.

[28] Ez az érvelés a Be. 267. § (1) bekezdése alapján az eljárás megszüntetését azonban nem alapozhatta meg, hiszen annak alapjául nem a vádban leírt tény, hanem olyan tény szolgált, amelyet a bíróság csak tárgyaláson, bizonyítás révén, bizonyítékértékelés eredményeként állapíthatott volna meg.

[29] A vádirati tények szerint viszont a sértetti telekről eltulajdonítás céljából elvett téglák értéke 52 500 forint volt, ehhez képest a támadott végzés meghozatalának időpontjában ez a cselekmény változatlanul bűncselekmény, mégpedig a Btk. 370. § (1) és (2) bekezdés a) pontja szerinti lopás vétsége. A vádban írt ez az elkövetési érték ugyanis a Btk. 459. § (6) bekezdés a) pontja szerinti kisebb érték.

[30] A felülvizsgálati eljárásban a Be. 423. § (1) bekezdése szerint a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás az irányadó. Miután a Be. 267. § (1) bekezdés a) pontja alapján hozott eljárást megszüntető végzésben a vádban leírt tények vehetők tekintetbe, a Be. 423. § szempontjából is ezek a tények az irányadók. Nem lehet tehát felülvizsgálat során sem jogi következtetést vonni abból, hogy a bíróság által tárgyaláson meg nem vizsgált szakértői vélemény szerint az elkövetési érték az 50 000 forintot nem haladja meg, az alatt marad. Közömbös az is, hogy a nyomozás adatai szerint a lopás helyiséghez tartozó bekerített helyről történt-e.

[31] Mindebből az következik, hogy a büntető anyagi jog szabályainak megsértésével szüntette meg a büntetőeljárást a bíróság bűncselekmény hiányában az 52 500 forint elkövetési érték ellopásával törvényes vád alapján megvádolt terhelttel szemben.

[32] Ennélfogva a Kúria a Be. 428. § (1) bekezdése alapján az előkészítés során hozott jogerős eljárást megszüntető végzést hatályon kívül helyezte és az eljárt bíróságot új eljárásra utasította.

[33] Az új eljárásban a tárgyaláson felvett bizonyítás eredményeként lesz meghatározható a helyes elkövetési érték; s ennek, valamint az elkövetés egyéb, a tettazonosság keretei között megállapítható tényeinek – így a teleknek helyiséggel rendelkezése és bekerített volta – figyelembevételével foglalhat el törvényes álláspontot a bíróság a bűnösség kérdésében, s hozhat a törvénynek megfelelő határozatot.

(Kúria Bfv. III. 876/2013.)