Hungarian Supreme Court upheld a death-causing drunk driving conviction and dismissed the appeal.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA

Bfv.II.435/2011/7.szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága Budapesten, a 2011. október 20. napján tartott nyilvános ülésen meghozta a következő

v é g z é s t:

Az ittas járművezetés bűntette miatt folyamatban volt büntetőügyben a terhelt által védője útján benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Székesfehérvári Városi Bíróság 2.B.160/2009/41. számú ítéletét és a Fejér Megyei Bíróság 1.Bf.131/2010/14. számú ítéletét hatályában fenntartja.

A végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye. Ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be.

I n d o k o l á s

A Székesfehérvári Városi Bíróság a 2010. március 22. napján kihirdetett 2.B.160/2009/41. számú ítéletével a terheltet bűnösnek mondta ki halált okozó ittas járművezetés bűntettében (Btk.188.§ (1) bekezdés, (2) bekezdés c) pontja). Ezért őt 3 év 8 hónapi börtönbüntetésre, 4 év közügyektől eltiltásra és 4 év közúti járművezetéstől eltiltásra ítélte. Rendelkezett a járművezetési tilalomba történő beszámításról és a bűnügyi költség viseléséről.

A terhelt 1994 óta rendelkezik „B" kategóriájú vezetői engedéllyel, ellene az elmúlt két éven belül szabálysértési eljárás nem volt folyamatban. A terhelt nem szenved az elmeműködés kóros állapotában, nála a pszichotraumát követő tartós negatív érzelmi állapot a pszichiátriai kezelés ellenére elhúzódó szorongásos depresszív zavarhoz vezetett. Befelé forduló kisebbségi érzésekkel jellemzett személyiség, szorongásos depressziós zavara azonban a terhére rótt cselekmény elkövetése, illetve a pszichotrauma után keletkezett, ezért korlátozó tényezőként nem értékelhető.

Az elsőfokú ítélet - a másodfokú bíróság által kiegészített illetve módosított - tényállása szerint a terhelt 2008. július 5. napján 19 órától egy családi háznál tartott baráti összejövetelen ismeretlen mennyiségű szeszes italt fogyasztott. 2008. július 6-án 01 óra 40 perc körüli időben - annak ellenére, hogy a korábban elfogyasztott szeszes italtól enyhe fokú alkoholos befolyásoltság állapotába került - gépkocsijával a néhány száz méterre lakó barátjához indult, hogy ott töltse az éjszakát. A járműben utasként a jobb első ülésen M. T. foglalt helyet. A terhelt ittassága miatt eltévesztette az utat, ezért visszafordult. Gépkocsijával a megengedett 50 km/h sebesség helyett 99-106 km/h-s sebességgel közlekedett, amikor a K. és a G. utca kereszteződésében az „Állj! Elsőbbségadás kötelező!" jelzőtábla és a forgalomirányító jelzőlámpa sárga villogó jelzését figyelmen kívül hagyva, megállás nélkül továbbhaladt. Ittassága és a jármű eltúlzott sebessége miatt a gépkocsi jobb oldali kerekeivel a kiemelt járdaszegélyen megcsúszott és az ott lévő parkba csapódott, ahol egy fának ütközve állt meg.

A jobb első ülésen ülő, és biztonsági övét nem viselő M. T. sértett fejével a szélvédő üvegnek csapódott, majd hátravágódott a hátsó ülésre, míg a terhelt beszorult a vezetőülésbe.

A baleset következtében a sértett többszörös, olyan súlyos, az élettel össze nem egyeztethető sérüléseket szenvedett, hogy 2008. július 9.-én a kórházban elhunyt.

A sértett halála és az elszenvedett sérülések között közvetlen ok-okozati összefüggés megállapítható.

A balesetben a terhelt is megsérült, a többszörös csonttöréseinek gyógytartama összességében 8 napon túli, maradandó fogyatékosság nem állapítható meg.

A bíróság a terhelt közlekedési szabályszegését a KRESZ 4.§ (1) bekezdés c) pontjában, a 26. § (1) bekezdés a) pontjának IV. fordulatában állapította meg, míg a sértett terhére a KRESZ 48.§ (5) bekezdésének megszegését rótta.

A Fejér Megyei Bíróság, mint másodfokú bíróság a 2011. január 27. napján jogerős 1.Bf.131/2010/14. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletének büntetést kiszabó rendelkezését annyiban változtatta meg, hogy a terhelttel szemben kiszabott börtönbüntetés fele részének, az 1 év 10 hónapi szabadságvesztésnek a végrehajtását 3 évi próbaidőre felfüggesztette. Megállapította, hogy a terhelt a végrehajtandó 1 év tíz hónapi szabadságvesztésből feltételes szabadságra nem bocsátható. Mellőzte a járművezetési tilalom mellékbüntetés jellegére utalást, egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.

A másodfokú bíróság határozatának jogi indokolásában kifejtette, hogy a terhelt közlekedési szabályt szegő magatartása volt az, ami az okfolyamatot elindította. A sértett halálát az okozta, hogy a gépjármű fának ütközésekor a fejét a szélvédőbe beütötte, ami a biztonsági öv használata mellett nem következett volna be. Ugyanakkor a biztonsági öv használata mellett is szenvedhetett volna halálos sérülést, mert az „ostorcsapásszerű" sérülés bekövetkezése nem zárható ki.

A terhelt védője útján az első- és másodfokú határozatok ellen a Be.416.§ (1) bekezdés a) pontjára hivatkozással nyújtott be felülvizsgálati indítványt, amelyben arra hivatkozott, hogy a terhelt bűnösségének ittas járművezetés bűntettében történt megállapítására a büntető anyagi jog szabályainak megsértésével került sor. Érvelése szerint a sértett a becsatolt biztonsági öv mellett nem szenvedett volna halálos sérülést, az öv bekötésének elmulasztásáért a terhelt nem tehető felelőssé. A BH. 2008/207. számú jogesetre hivatkozással, a megtámadott határozatok megváltoztatását, a terhelt cselekményének ittas járművezetés vétségének minősítését és enyhébb büntetés kiszabását kérte.

A nyilvános ülésen felszólalásában a védő az írásbeli indítványban foglaltakat fenntartotta, a terhelt megbánását hangoztatta azzal, hogy a sértett haláláért kizárólagos felelősség nem terheli.

A Legfőbb Ügyészség a BF.1450/2011. számú átiratában és képviselője a nyilvános ülésen - nem tartva alaposnak a felülvizsgálati indítványt - a megtámadott határozatok hatályukban fenntartására tett indítványt. Kifejtette, hogy az irányadó tényállás szerint a baleset azért következett be, mert a terhelt szeszes italtól befolyásolt állapota, a balesethez vezető szabályszegő magatartása a baleset bekövetkezésével, a sértett halálával, mint eredménnyel okozati összefüggésben áll. Az eljárt bíróságok helytálló álláspontja szerint az okozati összefüggés megállapíthatósága szempontjából annak van meghatározó jelentősége, hogy ki indította el a baleset bekövetkezéséhez vezető okfolyamatot. A sértett közlekedési szabályszegő magatartása vizsgálatának kizárólag, mint közreható oknak van jelentősége, ám ez az okfolyamatot nem szakította meg. Az EBH 2009/1945. számú döntésre is figyelemmel az eljárt bíróságok helytálló következtetést vontak le a terhelt bűnösségére és a cselekmény jogi minősítése, miként a kiszabott büntetés is törvényes.

A Be. 423. § (1) bekezdése rendelkezésére figyelemmel a felülvizsgálati eljárásban a tényállás nem támadható, a jogerős határozatban megállapított tényállás kötelezően irányadó.

A Legfelsőbb Bíróság az indítvány indokainak értékelése kapcsán megállapította, hogy a felülvizsgálati indítvány részben olyan anyagi büntetőjogi és közlekedésjogi kérdéseket érint, amelyek a terhelt bűnösségének megállapításával összefüggenek, ekként az indítvány az ítélet érdemi felülvizsgálatát megalapozta. Ám a felülvizsgálati eljárásban irányadó (alapítéleti) tényállás alapján az indítvány nem alapos.

Az irányadó tényállás szerint a terhelt enyhe fokú alkoholos befolyásoltság állapotában a megengedett 50 km/óra sebességet jelentős mértékben túllépve, mintegy annak kétszeresével közlekedett. Az „Állj! Elsőbbségadás kötelező!" jelzőtábla ellenére megállás nélkül áthaladva az útkereszteződésen elvesztette uralmát járműve felett, azt nem tudta az úttesten megtartani, jobb oldali kerekeivel a kiemelt járdaszegélyt elérve megcsúszott, és egy fának csapódott.

Az 1978. évi IV. törvény (Btk.) 188. § (2) bekezdés c) pontja szerinti ittas járművezetés bűntette megállapításának feltétele, hogy a szeszes italtól befolyásolt állapotban történő járművezetés és a sértett halála között az okozati kapcsolatot a KRESZ 4. § (1) bekezdés c) pontjában foglaltakon túl valamely más közlekedési szabály megszegése (sebességtúllépés) közvetítse, amely egyben a súlyosabb eredmény közvetlen okának tekinthető.

A felülvizsgálati indítvány hivatkozott arra, hogy a sértett szabályszegése (biztonsági öv hiánya) miatt következett be a súlyosabb eredmény (halál), ami a terhelt büntetőjogi felelősségét nem alapozza meg.

A terhelt magatartását értékelve megállapítható, hogy a vezetés előtt elfogyasztott szeszes italnak szerepe volt abban, hogy a terhelt veszélyérzetét csökkentse, érzékelési képességét korlátozza, míg a sebességtúllépésben megnyilvánuló szabályszegés (a jármű feletti uralomvesztés) nélkül a baleset nem következett volna be.

A védő által hivatkozott BH.2008.207. számú döntés - amelynek értelmében a gépjármű ülésén utazó személy biztonsági öve bekapcsolásának elmulasztásával okozati összefüggésben bekövetkezett súlyos testi sértést okozó, vagy súlyosabb eredménnyel járó közlekedési baleset miatt 2007. április 1. napját követően nem állapítható meg a balesettel érintett jármű vezetőjének a büntetőjogi felelőssége - a jelen ügyben nem alkalmazható, mert a terhelt nem csupán a balesettel érintett járművet vezette, hanem közlekedési szabályszegései folytán a baleset okozója volt. Önmagában az a körülmény, hogy a jármű utasa a biztonsági övet nem kapcsolta be nem lett volna elegendő az eredmény bekövetkezéséhez. Az irányadó tényállás szerint a balesethez vezető okfolyamat elindítója a terhelt volt, a sebességtúllépés miatt (causa) vesztette el uralmát a járműve felett, amikor kerekeivel a kiemelt járdaszegélynek, majd fának ütközött. Utasa sérülésének lehetősége anélkül fel sem merült volna, bár a biztonsági öv becsatolása a sérülést esetlegesen elháríthatta, vagy enyhíthette volna (concausa). Az irányadó bírói gyakorlat szerint a következményért - a közreható októl függetlenül - elsődlegesen mindig az okfolyamatot elindító szabálytalanság elkövetője (az adott esetben a terhelt) felel.

Közúti baleset gondatlan okozásának vétsége miatt felel az elkövető abban az esetben is, ha a súlyos testi sérülés, vagy halálos eredmény bekövetkezésében az is szerepet játszott, hogy a sérült (elhunyt) személy nem kapcsolta be a biztonsági övet (EBH.2009.1945.).

A Legfelsőbb Bíróság osztotta az alapügyben eljárt bíróságok e körben kifejtett jogi álláspontját, a terhelt ittassága folytán megszegte a megengedett sebességre vonatkozó KRESZ szabályt, és e szabályszegéssel közvetlen okozati összefüggésben következett be a sértett halálát eredményező baleset, amelynek eredménye tekintetében a terhelt gondatlansága negligencia formájában fennáll.

Mindezekre figyelemmel a terhelt cselekményét a büntető anyagi jog szabályainak megsértése nélkül, törvényesen minősítették halált okozó ittas járművezetés bűntettének.

A büntetőjog más szabályának olyan megsértése sem történt, amely miatt a kiszabott büntetés törvénysértő lenne, ezért a felülvizsgálati eljárásban a törvényes keretek között kiszabott büntetés felülvizsgálatára sincs lehetőség.

Miután a Legfelsőbb Bíróság olyan eljárási szabálysértést sem észlelt, amelynek vizsgálatára a Be. 423. §-ának (5) bekezdése alapján köteles, a megtámadott határozatokat a Be. 426. §-a alapján hatályukban fenntartotta.

A Legfelsőbb Bíróság határozata elleni fellebbezést a Be. 3. §-ának (4) bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a Be. 416. § (4) bekezdésének b) pontja kizárja. Az ismételt felülvizsgálati indítvány benyújtásával kapcsolatos figyelmeztetés a Be. 418. § (3) bekezdésén alapul, minden jogosult csak egy ízben nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, a Be. 416. § (1) bekezdés e) vagy g) pontját.

Budapest, 2011. október 20.

Dr. Katona Sándor s.k. a tanács elnöke, Dr. Csere Katalin s.k. előadó bíró, Dr. Molnár Gábor Miklós s.k. bíró

A kiadmány hiteléül:

tisztviselő

Bné