Legislator Case Law & Legislation
BKv.96 AI generated

Court allows search warrant in supplementary private prosecution; defense lawyer present in protected institutions.

Case Number BKv.96
Court / Authority
Jurisdiction Hungary (HU)
Decision Date
Outcome Allowed / Granted

Legislator summary

AI generated

The court ruled that a search warrant may be ordered in a supplementary private prosecution proceeding, even when initiated by the defense lawyer. The decision clarifies that the defense lawyer holds the same procedural status as the public prosecutor regarding search warrants and must be present during searches in protected institutions like law firms or medical facilities. Consequently, the court affirmed the mandatory presence of the defense lawyer to safeguard professional secrets and patient data.

Legislator headnote

AI generated

Be. 75. § (1) bekezdés; Be. 149. § (6) bekezdés: In supplementary private prosecution proceedings, the defense lawyer possesses the same standing as the public prosecutor to request and be present during search warrants, particularly within protected institutions.

Keywords

AI generated
supplementary private prosecution search warrant procedure defense lawyer standing protected institutions professional secrets mandatory presence procedural equality

Cited Legislation

AI generated
Be. 75. § (1) bekezdés
Házkutatás a pótmagánvádra indult bírósági eljárásban a pótmagánvádló indítványára vagy hivatalból elrendelhető (Be. 75. § (1) bekezdés, 258.
Be. 149. § (6) bekezdés
A védett intézményekben (közjegyzői, ügyvédi iroda, egészségügyi intézmény) elrendelt házkutatás elvégzése során az ügyész jelenléte (Be. 149. § (6) bekezdés) akkor is kötelező, ha az eljárás pótmagánvádra indult.
Be. 231. § (2) bekezdés
Ha a bíróság a pótmagánvádló vádindítványát elfogadta - mert elutasításának a Be. 231. § (2) bekezdése alapján nem volt helye -, akkor a Be.
Be. 258. § (3) bekezdés c) pont
Be. 149. § (3) bekezdés
III.A házkutatás végrehajtására a bíróság a nyomozó hatóságot veheti igénybe (Be. 149. § (3) bekezdés).
Be. 236. §
A befogadott pótmagánvád alapján lefolytatott bírósági eljárásban a Be. 236. §-a alapján a pótmagánvádló jogállása az ügyész jogállásával azonos, amennyiben a törvény másképp nem rendelkezik.

Need to analyze how this precedent applies to your matter?

Cross-reference this judgment against statutes, commentaries, and subsequent citing case law inside Legislator AI.

Open in Legislator →

Full text

2011.El.II.E.3/6. szám

BKv 96.

I. Házkutatás a pótmagánvádra indult bírósági eljárásban a pótmagánvádló indítványára vagy hivatalból elrendelhető (Be. 75. § (1) bekezdés, 258. § (3) bekezdés c) pont).

II. A védett intézményekben (közjegyzői, ügyvédi iroda, egészségügyi intézmény) elrendelt házkutatás elvégzése során az ügyész jelenléte (Be. 149. § (6) bekezdés) akkor is kötelező, ha az eljárás pótmagánvádra indult.

III.A házkutatás végrehajtására a bíróság a nyomozó hatóságot veheti igénybe (Be. 149. § (3) bekezdés).

I. A házkutatás jellemzően az eljárás nyomozati szakaszához kötődik, de nem kizárt később sem, ha feltételei fennállnak. Ezért rendelkezik úgy a Be. 177. §-a, hogy azt a bíróság, az ügyész, és - ha az ügyész nem tiltja meg - a nyomozó hatóság is elrendelheti, utóbbiak akár halaszthatatlan nyomozati cselekményként is.

Ha a bíróság a pótmagánvádló vádindítványát elfogadta - mert elutasításának a Be. 231. § (2) bekezdése alapján nem volt helye -, akkor a Be. XIII. Fejezetének V. Címében foglalt eltérésekkel az elsőfokú bíróság tárgyalására vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Tehát az V. Címben foglalt eltérésekkel a tárgyalás épp úgy zajlik, mint amikor a közvádló képviseli a vádat. Az eltérések nem érintik a tényállás alapos és hiánytalan, a valóságnak megfelelő tisztázására törekedés Be. 75. §-ának (1) bekezdésében megállapított hatóságot terhelő kötelezettségét, és ebből a bíróságra a Be. 258. §-ának (3) bekezdés c) pontjában előírt tényállás megállapítási kötelezettségét.

A befogadott pótmagánvád alapján lefolytatott bírósági eljárásban a Be. 236. §-a alapján a pótmagánvádló jogállása az ügyész jogállásával azonos, amennyiben a törvény másképp nem rendelkezik. A házkutatás elrendelését illetően az általánostól eltérő szabályt a törvény nem tartalmaz. A 236. § tartalmából az is következik, hogy a személyi szabadság elvonásával vagy korlátozásával járó kényszerintézkedés (előzetes letartóztatás, házi őrizet, lakhelyelhagyási tilalom, stb.) elrendelésének indítványozására vonatkozó jogosultság kiterjed (mint többen a kevesebb) az enyhébb - tulajdonjogot korlátozó - kényszerintézkedésekre is, és magában foglalja az ügyész általános indítványtételi és jogorvoslati jogát. (Kivétel csupán az, hogy a pótmagánvádló a terhelt javára nem fellebbezhet, és nem indítványozhatja a szülői felügyeleti jog megszüntetését.)

A házkutatás elrendelésének pótmagánvádlói indítványozását tehát semmi nem zárja ki, sőt, törvény által biztosított, vádlói helyzethez kötött jogosultság. Az indítványról - mint minden más esetben - természetesen a bíróság dönt. Az előzőekben említett tényállás-megállapítási kötelezettség

teljesítése érdekében a bíróság maga is elrendelheti pótmagánvádas eljárásban is a házkutatást.

Értelemszerűen, a Be. 242. §-ának d) pontja alapján eljáró védő maga is indítványozhatja ezt a kényszerintézkedést, mert nem zárható ki, hogy ezt éppen a vádlott érdekében felhozható bizonyítási eszköz megtalálása miatt tartja indokoltnak.

II. A házkutatás a privát szférát korlátozó kényszerintézkedés. Az egyén magánlakása sérthetetlenségéhez fűződő alkotmányos alapjogát törvényi engedély alapján sérti meg. Az Emberi Jogok Európai Egyezményének 8. Cikke külön szabályozza magán- és családi élet tiszteletben tartásához való jogot. A házkutatás tehát a magánéletet, és - bizonyos esetekben - egyes hivatásbéli, illetve üzleti tevékenységet érintő kényszerintézkedés, amely a bűncselekmény megelőzése, illetve az eljárás sikere érdekében jogosítja fel a büntetőeljárás során működő hatóságokat az alapjogok jogszabályban körülírt megsértésére. Még szigorúbbak a házkutatás feltételei az egyes védett intézményekben. Ilyennek tekinti a törvény a közjegyzői vagy ügyvédi irodát, illetőleg az egészségügyi intézményt akkor, ha a házkutatás olyan irat felkutatását célozza, amely közjegyzői vagy ügyvédi tevékenységgel összefüggő hivatásbéli titkot, illetőleg egészségügyi adatot tartalmaz. Ebben az intézményi körben a házkutatás elrendelésére a vádirat benyújtását megelőzően is kizárólag a bíróság jogosult. Ez a jogosultsága nyilvánvalóan megmarad akkor is, amikor mint perbíróság az ügy érdemében jár el.

A közjegyzői, az ügyvédi tevékenység és az egészségügyi intézmények rendeltetéséből következik, hogy a magánszférán belül is az érintettek (ügyfelek, betegek, gyógykezeltek, stb.) legfontosabb személyes adatait és egészségi, személyi állapotukra, személyiségükre vonatkozó legintimebb adatokat, joghatások előidézésére alkalmas tényeket rögzítő papíralapú vagy elektronikus adathordozókat őrizhetnek. Aki közjegyzőhöz vagy ügyvédhez fordul a magánszféráját érintő ügyeivel vagy egészségügyi intézmény szolgáltatásait kénytelen igénybe venni, az alappal bízhat abban, hogy személyes adatait és az említett magánszférához fűződő érdekeit megkülönböztetett védelemben részesítik és indokolatlan kiszolgáltatásukra, felhasználásukra nem kerülhet sor.

A Be. 149. §-ának (6) bekezdés utolsó mondata ezért a védett intézményekben történő házkutatás elvégzésére ezeknek az alapjogoknak az oltalmát intézményesen biztosítani hivatott ügyészi jelenléttel kívánja garantálni. Az ügyész jelenlétének kötelezettsége itt nem a közvádlói jogállásából folyik, hanem a védett intézmények rendeltetéséhez és az éppen azok által fokozottan biztosított alapjogi védelemhez.

Mivel a törvény eltérő rendelkezést ebben a körben nem tartalmaz a pótmagánvádra folyó bírósági eljárás tekintetében, hanem az ügyész jelenlétét a védett intézmények jelentőségéhez kapcsolja, nem engedhető meg olyan értelmezés, amely e kényszerintézkedés foganatosításánál az ügyész jelenlététől eltekint. Ez kimondottan sértené a törvény kötelezően előírt feltételét.

A teljességre törekvés érdekében kell megjegyezni, hogy amennyiben a házkutatás célja nem a 149. § (6) bekezdésében meghatározottak megtalálására irányul, hanem bűncselekmény elkövetőjének kézre kerítése érdekében kell foganatosítani, akár halaszthatatlan cselekményként az általános szabályok szerint folyhat a házkutatás (erre azonban bírósági szakban aligha kerülhet sor).

III.A Be. 149. §-ának (3) bekezdése a bíróság által elrendelt házkutatás végrehajtásához a nyomozó hatóság igénybevételét teszi lehetővé. A bíróság az említett kényszerintézkedés végrehajtásához alkalmas apparátussal nem rendelkezik, a bíróság maga nem indokolt, hogy ilyen cselekményt közvetlenül hajtson végre, ezért egyetlen lehetséges törvényes megoldás a nyomozó hatóság igénybevétele, akinek azt teljesítenie kell.

Budapest, 2011. június 27.

Dr. Kónya István Dr. Márki Zoltán

kollégiumvezető a kollégium jegyzője