Hungarian court rules defendant cannot waive compulsory court appearance right without judge's approval.

2011.El.II.E.3/4. szám

BKv 92.

I. A tanács elnöke [Be. 274.§ (1) bekezdés; 273.§ (3) bekezdés] a tárgyalás előkészítése során a Be. 263.§ (1) bekezdésében megállapított kötelezettségeinek teljesítése és a tárgyalás kitűzésével (Be. 278.§) együttjáró feladatai elvégzése során, az ügy megismerése alapján ítéli meg, hogy a tárgyalás a vádlott távollététben megtartható-e.

Amennyiben az ügyre felkészüléskor azt állapítja meg, hogy a Be. 75.§ (1) bekezdésében foglaltak előreláthatólag akkor is teljesíthetők, ha a vádlott a tárgyalásról távol marad, akkor az idézés kézbesítésével egyidejűleg tájékoztatja, hogy a Be. 279.§ (3) bekezdésében biztosított lehetőséggel élhet.

II. A vádlottnak - a Be. 240.§ (3) bekezdésére figyelemmel - nincs eljárási (alanyi) jogosultsága [Be. 43.§ (2)-(4) bekezdés] arra, hogy a tárgyaláson személyes jelenlétéről lemondjon. Ennek lehetősége a tárgyaláson kötelező jelenlét főszabályához [Be. 240.§ (3) bekezdés] képest kivételes, melynek megengedését a törvény a bíróságra (tanács elnökére) bízza. Az általános szabálytól eltérés megengedése az ügy adatainak bírói mérlegelésén múlik. Erre a tárgyalás folyamatában később is van lehetőség, nemcsak hivatalból, de indítványra is.

III. A vádlott a távolmaradást bejelentő nyilatkozatát a tárgyalás határnapjáig - az idézésben foglalt tájékoztatásra - teheti meg attól függetlenül, hogy szabadlábon, vagy fogvatartásban van.

A tanács elnöke a vádlott távollétében tárgyalhatónak ítélt ügyben az idézést és a tájékoztatást - a tárgyalási időközre is figyelemmel - úgy kell kézbesítse a vádlottnak, hogy ésszerű idő álljon rendelkezésére az előzetes bejelentés megtételére, a bíróság pedig a 279.§ (4) bekezdése szerint védő kirendeléséről gondoskodhasson.

IV. Ha a szabadlábon levő vádlott a tájékoztatásra nem nyilatkozik úgy, hogy a tárgyaláson nem kíván részt venni, ám a tárgyaláson nem jelenik meg, a tanács elnöke megteheti a Be. 281.§ (2) bekezdése szerinti intézkedést, de a vádlott távollététben csak a Be. 281.§ (9) bekezdése szerinti határozatokat hozhatja meg.

A szabadlábon levő és tájékoztatás ellenére távolmaradást nem kérő, ám a tárgyaláson meg nem jelenő vádlottal szemben a Be. 281.§ (6) bekezdése szerinti jogkövetkezmények alkalmazhatók.

V. Ha a vádlott - a bíróság tájékoztatására tett - távolmaradást bejelentő nyilatkozata a tárgyalásnak a Be. 281.§ (5) bekezdése szerinti megtartása alatt érkezik meg, vagy a tárgyalás elnapolása után, úgy a bíróság - a kötelező védelem biztosítása mellett - az ügyet érdemben befejezheti a vádlott távollétében.

VI. Az idézéssel egyidejűleg történt tájékoztatásra a távolmaradást bejelentő vádlotti nyilatkozat a bíróságot nem köti. A bizonyítási eljárás alakulása szükségessé teheti, hogy a bíróság a vádlottat kihallgassa. Ebben az esetben az újabb tárgyalási határnapra idézéssel egyidejűleg félreérthetetlenül tájékoztatni kell a vádlottat arról, hogy a továbbiakban a jelenléte kötelező, és figyelmeztetni kell az idézéssel szembeni mulasztás következményeire (Be 69.§).

A vádlott a bíróság felhívásából - a bíróság elhatározásából - keletkeztetett jogával élhet, tárgyaláson jelenlétéről lemondhat, de a távollétében történő tárgyalást nem kényszerítheti ki. Az üggyel a bíróság rendelkezik, ő az ügy ura és őt terheli a tényállás megállapításának, a megalapozott döntés meghozatalának kötelezettsége és felelőssége.

VII. A tárgyalás egységes akkor is, ha eredendően több napra tűzték ki, vagy ha a bizonyítás kiegészítése miatt, illetve más okból elnapolták. A vádlott tárgyalásról távolmaradást kérő nyilatkozata az egész elsőfokú bírósági tárgyalásra vonatkozik, ezért a távollét lehetőségére tájékoztatásnak csak egy alkalommal kell megtörténnie, akkor is, ha az egyes tárgyalási határnapok között viszonylag hosszabb idő telik el.

A bíróság felhívásából jogot szerzett vádlott önszántából dönt úgy, hogy a tárgyaláson nem kíván jelen lenni. A tájékoztatás azt is tartalmazza, hogy a bíróság a tárgyalást nem csak megtarthatja a vádlott távollétében, de az eljárást be is fejezheti. A vádlott ennek tudomásulvételével választott úgy, hogy a tárgyaláson nem kíván jelen lenni. E választását tiszteletben kell tartani, hacsak azt az igazságszolgáltatás működőképességének érdeke nem írja felül. Ezért a távolmaradást kérő vádlotti nyilatkozat annak a tudomásulvételét jelenti, hogy a tárgyalás minden eseményéről, történéséről távol kíván maradni, függetlenül azok eredményétől és kimenetelétől. Ezért indokolatlan - és a jogintézmény céljával, rendeltetésével ellentétes - minden olyan elvárás, mely szerint a vádlottnak a bizonyítási eljárás eredményéről, változásairól, az eredetileg vádban indítványozott tanúkhoz képest további tanúk kihallgatásáról értesíteni kellene. Ennek semmi törvényi alapja nincs. Kivételt képez ez alól az ügyészi vádmódosítás, illetőleg a vádtól eltérő minősítés lehetőségének bíróság általi megállapítása. Erről a vádlottat értesíteni kell.

Amikor a vádlott - a bíróság Be. 279.§ (3) bekezdése szerinti - tájékoztatását tudomásul véve a tárgyalásról távolmaradását kéri, majd a bíróság eszerint jár el, akkor a vádlott jogainak és érdekeinek védelméről a kötelező védelmet ellátó védő hivatott gondoskodni [Be. 279.§ (4) bekezdés].

VIII. Ha a bíróság a tárgyalásról - felhívásra előzetesen távolmaradást kérő - vádlottal szemben hozza meg ügydöntő határozatát, úgy a vádlottnak a teljes indokolást tartalmazó ítéletet kell kézbesíteni.

IX. Ha a vádlott az ügydöntő határozat meghozatala után ismeretlen helyre távozott, az ügydöntő határozatot részére a Be. 70.§ (5) bekezdése alapján hirdetményi úton kell kézbesíteni.

X. A vádlott Be. 279.§ (3) bekezdése szerinti nyilatkozata csak az elsőfokú tárgyalásra vonatkozik, azt nem lehet a másodfokú tárgyalásra előírt Be. 365.§ (1) bekezdésének, illetve a harmadfokú eljárás szabályaihoz tartozó 394.§ (2) bekezdése alkalmazásának alapjául tekinteni. A másod- és harmadfokú eljárásban a tárgyalás, illetve nyilvános ülés vádlott távollétében megtarthatóságának feltételeit önállóan kell vizsgálni, s a vádlott előzetes bejelentésének kifejezetten azokra kell vonatkozni.

Budapest, 2011. április 11.

Dr. Kónya István Dr. Márki Zoltán

kollégiumvezető a kollégium jegyzője