Court rules that a client's refusal to allow defense substitution violates mandatory law and must be disregarded.

2011.El.II.E.3/4. szám

BKv 91.

I. 2011. március 1-jétől kezdődően a Be. 50.§-ának (1) bekezdés e) pontja szerint a védő kötelessége akadályoztatása esetén a helyettesítéséről gondoskodni. E törvényi rendelkezésre figyelemmel az ügyvédi meghatalmazásban esetleg előforduló olyan kikötés, mely szerint a terhelt ragaszkodik a meghatalmazott védő személyéhez és annak helyettesítéséhez nem járul hozzá, sérti a Be. 50.§ (1) bekezdés e) pontjának kötelező tartalmát, ezért az ilyen feltételt a bíróság nem veheti figyelembe, s ez esetben a Be. 281.§ (3) bekezdése szerint jár el.

II. Ha a bíróság a Be. 50.§-ának (1) bekezdés f) pontja szerinti védői értesítésből arról szerez tudomást, hogy a védő előre nem ismert, elháríthatatlan akadály (vis maior) miatt a tárgyaláson nem tud megjelenni és ugyanebből az okból helyettesítéséről sem tud gondoskodni - feltéve, hogy a tárgyaláson a védő részvétele kötelező (Be. 242.§) - megállapíthatja a Be. 281.§ (1) bekezdése alapján, hogy a tárgyalást nem lehet megtartani, és ezért a tárgyalást elhalasztja [Be. 282.§ (4) bekezdés]. Ebben az esetben a védő a Be. 65.§-ának rendelkezései szerint igazolási kérelmet nyújthat be a tárgyalási határnap elmulasztása miatt. Az igazolási kérelemnek helyt adása esetén a védő nem kötelezhető az okozott költségek megtérítésére.

Ha az elháríthatatlan akadályról szóló értesítés olyan időpontban érkezik a bírósághoz, amikor a 281.§ (3) bekezdése szerinti szabályozásnak megfelelően a bíróság helyettesítő védőről gondoskodott és a tárgyalást megkezdte, úgy az addig lezajlott eljárási cselekmények érvényesesek. A jelenlevő helyettes védő kérelmére azonban a bizonyítási eljárást nem lehet befejezni és a tárgyalást el kell napolni.

I. A 2010. évi CLXXXIII. törvény 129.§-a módosította a Be. 50.§-át és azt új e) és f) pontokkal egészítette ki. Az e) pont a védő kötelességévé teszi, hogy akadályoztatása esetén - előre nem ismert, elháríthatatlan akadály felmerülése kivételével - helyettesítéséről gondoskodjon, amennyiben az eljárási cselekményen védő részvétele kötelező. A törvényhelyhez fűzött miniszteri indokolás szerint e módosítás "a védők eljárás elhúzó magatartásának megakadályozását célozza, amikor a védők kötelességévé teszi, akadályoztatásuk esetén a helyettesítésükről történő gondoskodást".

A Be. 6.§-ának (1) bekezdése szerint a bíróságnak az a kötelessége, hogy a büntetőeljárási törvényben meghatározott feltételek alapján a büntetőeljárást lefolytassa. A bíróság eljárásának feltételeit tehát kizárólag a büntetőeljárási törvény állapítja meg. A Be. 47.§-ának (5) bekezdése szerint "ha a tárgyaláson védő részvétele kötelező, és a meghatalmazott védő a helyettesítésről nem gondoskodik, a bíróság helyettes védőt jelöl ki. A bíróság által helyettesként kijelölt védő a kirendelt védőre irányadóak szerint jogosult díjazásra, továbbá költségtérítésre. A költségek megtérítésére - az e törvényben meghatározott kivétellel - a meghatalmazott védőt kell kötelezni." A meghatalmazott védőnek címzett törvényi parancs az, hogy helyettesítéséről gondoskodjék. Az a körülmény, hogy ennek a határozott törvényi rendelkezésnek megfelelő szabályozást az ügyvédekről szóló törvény (1998. év XI. törvény) nem tartalmaz, nem érinti az eljárási törvény idézett szakaszának feltétlen érvényesülését. A büntetőeljárás feltételeit a Be. 6.§-ának (1) bekezdése alapján a büntetőeljárásra vonatkozó törvény rendelkezései szerint kell vizsgálni, és ha azok megállapíthatók, az eljárás folytatása (az eljárási cselekmény elvégzése) kötelező. A tárgyalási szakban a Be. 281.§-ának (1) bekezdése szerint a tanácselnök vizsgálja a tárgyalás megtarthatóságát.

A Be. 50.§-ának (1) bekezdés e) pontjával ellenkező, a terhelt és ügyvéd közötti megállapodás törvénybe ütköző, és mint ilyen nem vehető figyelembe, és nyilvánvalóan a büntetőeljárás lefolytatásának (az eljárási cselekmény elvégzésének) akadályát sem képezheti. Ezért, amennyiben a védelem a terhelt - védő személyéhez ragaszkodó - kikötésére hivatkozik, illetőleg a helyettesítésről (kötelező védelem esetén) ezért nem gondoskodik, úgy azt figyelmen kívül kell hagyni, és a bíróság Be. 281.§-ának (3) bekezdése szerint jár el.

II. A 2010. év CLXXXIII. törvény a Be. 50.§ (1) bekezdésének e) pontját akként szabályozza, hogy az előre nem ismert, elháríthatatlan akadályt, a helyettesítésről gondoskodás kötelezettsége alóli kivételként állapítja meg. Az f) pont ugyanakkor az elháríthatatlan akadály miatti akadályoztatás tényéről is értesítési kötelezettséget ír elő.

A Be. 281.§-ának (3) bekezdése nem rendelkezik a védő elháríthatatlan akadály miatti távolmaradásáról, és a tárgyalás elhalasztásának lehetőségét sem említi. A szóban levő (3) bekezdés kötelező védelem esetén a bíróság számára a helyettes védő kijelölését, illetve a meg nem jelent kirendelt védő helyett más védő kirendelését kötelezettségként állapítja meg.

A Be. 275.§-ának (2) bekezdése a tárgyalás előkészítése után jogosítja fel a tanács elnökét a tárgyalás fontos okból történő elhalasztására. A bekezdés következő mondata azonban a védői helyettesítés elmulasztására itt is a helyettes védő bíróság általi kijelöléséről, illetve új védő kirendeléséről szól.

A 47.§ (5) bekezdését, az 50.§ (1) bekezdésének e) és f) pontjait, a 275.§ (2) bekezdését, továbbá a 281.§ (1) és (3) bekezdéseit egymásra tekintettel vizsgálva és értelmezve az a következtetés vonható le, hogy a törvény a perelhúzás megakadályozása érdekében igen határozott szabályozást tartalmaz arra, hogy a védő helyettesítésének elmaradása tárgyalási akadályként ne fordulhasson elő, és a helyettes jelöléssel a tárgyalás megtartható legyen, az okozott költségeket pedig a mulasztó védő viselje. Ugyanakkor az 50.§ (1) bekezdés e) pontjának gondolatjelbe tett kivételt megállapító szabálya és az elháríthatatlan akadály miatt a helyettesítés meghiúsulásáról értesítési kötelezettség megállapítása megengedik azt az értelmezést, hogy a védelemhez való jog (Be. 5.§) méltányos érvényesülése érdekében a törvény által többször említett "előre nem ismert, elháríthatatlan akadály" a Be. 281.§-ának (1) bekezdését teljesítve vizsgálat tárgyát képezze és olyan bírói döntéshez vezessen, hogy a "vis maior" által akadályozott védő távolléte miatt a tárgyalás nem tartható meg. A 281.§ (1) bekezdésen alapuló bírói álláspont a tárgyalás fontos okból való elhalasztását eredményezheti, és megelőzheti a 281.§ (3) bekezdésében foglaltakat. Amennyiben tehát a tanács elnöke azt állapítja meg, hogy a meghatalmazott védő vis maior miatt volt akadályoztatva és ezért nem jelent meg, illetve helyettesítésről ezért nem tudott gondoskodni, úgy a kitűzött tárgyalást fontos okból elhalaszthatja.

Az előre nem ismert, elháríthatatlan akadály természete lehet olyan, hogy a védő a Be. 50.§ (1) bekezdésének f) pontjában előírt értesítési kötelezettségének nem tud időben eleget tenni és ezért közben a bíróság a 281.§ (3) bekezdése szerint jár el, és a tárgyalást megtartja. Természetesen ez azt feltételezi, hogy a bíróság a helyettes védő kijelölését eredményesen elvégezhette. Mivel eljárásának törvényességéhez ez esetben sem férhet kétség, úgy a helyettes védő részvételével történt eljárás nem tekinthető érvénytelennek. Amennyiben a jelenlevő védő vagy a vádlott kéri, a bizonyítást nem lehet befejezni és a tárgyalást el kell napolni. Ha az elháríthatatlan akadály a már megkezdett tárgyalás folyamatában jut a bíróság tudomására, akkor a tárgyalást elnapolja, de a már elvégzett bizonyítási eljárást nem kell megismételni.

Az előre nem ismert, elháríthatatlan akadályra hivatkozó védőnek lehetővé kell tenni a Be. 65.§-a szerint igazolási kérelem előterjesztését. Az igazolási kérelem elfogadása esetén a tárgyalás elmaradásával felmerült költség viselésére nem kötelezhető.

Budapest, 2011. április 11.

Dr. Kónya István Dr. Márki Zoltán

kollégiumvezető a kollégium jegyzője