Supreme Court dismissed appeal claiming mandatory defense lawyer absence due to bar association rule delay.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA

Bfv.II.853/2009/5.szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága Budapesten, a 2010. év január hó 28. napján tartott nyilvános ülésen meghozta a következő

v é g z é s t:

A csalás bűntette és más bűncselekmények miatt folyamatban volt büntetőügyben az I. rendű terhelt által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Fővárosi Bíróság 12.B.1041/2005/119. számú ítéletét az I. r. terhelt tekintetében hatályában fenntartja.

A felülvizsgálat során felmerült 4.150.- (négyezer-egyszázötven) forint bűnügyi költséget az állam viseli.

A végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be.

I n d o k o l á s :

I. A Fővárosi Bíróság a 2008. év október hó 6. napján kihirdetett és ugyanekkor jogerőre emelkedett 12.B.1041/2005/119. számú ítéletében az I. rendű terheltet bűnösnek mondta ki társtettesként elkövetett csalás bűntettében [Btk. 318. § (1), (2) bek. c) pont (7) bek. b) pont], 4 rb. - 2 esetben folytatólagosan elkövetett - csalás bűntettében [Btk. 318. § (1), (2) bek. c) pont (6) bek. b) pont]) és 5 rb. magánokirat-hamisítás vétségében (Btk. 276. §).

Ezért őt halmazati büntetésül, mint különös visszaesőt 3 év börtönbüntetésre és 4 év közügyektől eltiltásra ítélte.

II. A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen az I. r. terhelt nyújtott be a Btk. 416. § (1) bekezdésének c) pontjára alapított felülvizsgálati indítványt. Aszerint az alapügyben folytatott eljárásban a védő részvétele a Be. 46. §-a alapján - részben a bűncselekmények törvényi fenyegetettségének súlyára figyelemmel, részben pedig fogvatartása folytán - kötelező volt. Védőként ügyvéd járhat el. Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény (Ügyt.) alapján pedig ügyvédi tevékenységet az végezhet, aki ügyvédi kamara tagja. Az 1998. július 1. napján hatályba lépett Ügyt. 127. §-ának (1) bekezdése alapján a Magyar Ügyvédi Kamarának az Alapszabályát hat hónapon belül kellett megalkotnia. Ezzel szemben a Magyar Ügyvédi Kamara az alapszabályát 1999. március 8. napján alkotta meg. A Magyar Ügyvédi Kamara alapszabályának késedelmes megalkotása miatt védelmét olyan ügyvéd látta el a bírósági eljárásban, aki érvényes ügyvédi kamarai tagsággal nem rendelkezett. Törvényes védő hiányában a Be. 373. § (1) bekezdésének II/d) pontjában írt eljárási szabálysértés valósult meg, ezért az I. r. terhelt az ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására utasítását indítványozta.

A Legfőbb Ügyészség a BF.2441/2009. számú írásbeli nyilatkozatában a felülvizsgálati indítványt nem tartotta alaposnak. Álláspontja szerint a bírósági tárgyalási jegyzőkönyvekből megállapíthatóan a terhelt érdekében valamennyi tárgyaláson védő járt el, ennél fogva a felülvizsgálati indítványban megjelölt eljárási szabálysértés nem valósult meg. Mivel egyéb, a felülvizsgálatot megalapozó eljárási szabálysértés sem történt, ezért a Legfőbb Ügyészség a sérelmezett határozat hatályban tartását indítványozta.

A Legfelsőbb Bíróság a Be. 420. §-ának (1) bekezdése és a 424. §-ának (1) bekezdése alapján nyilvános ülést tartott, amelyen a védő felülvizsgálati indítványban foglaltakkal egyező indítványt terjesztett elő. A legfőbb ügyész képviselője az átiratában foglaltakkal egyező nyilatkozatot tett, az I. r. terhelt pedig az indítványát változatlanul fenntartotta.

III. A felülvizsgálati indítvány nem alapos.

A felülvizsgálat olyan rendkívüli jogorvoslat, amely kizárólag a Be. 416. § (1) bekezdésében tételesen felsorolt anyagi és eljárásjogi okokra hivatkozással vehető igénybe.

Felülvizsgálatnak a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen - a Be. 416. §-a (1) bekezdésének c) pontja alapján - akkor van helye, ha a bíróság határozatának meghozatalára a 373. § (1) bekezdésének I. b) vagy c) pontjában, illetve II-IV. pontjának valamelyikében meghatározott eljárási szabálysértéssel került sor.

A Be. 373. §-a (1) bekezdésének II/d) pontja szerint a másodfokú bíróság hatályon kívül helyezi az elsőfokú bíróság ítéletét, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasítja, ha a tárgyalást olyan személy távollétében tartották meg, akinek a részvétele a törvény értelmében kötelező.

A terhelt a felülvizsgálati indítványában alaptalanul hivatkozott a Be. 373. § (1) bekezdésének II/d) pontjában foglalt rendelkezés megsértésére.

Az 1998. július 1-én hatályba lépett Ügyt. 2007. június hó 30. napjáig hatályban volt 127. §-ának (1) bekezdése valóban úgy rendelkezett, hogy a kamarának és a Magyar Ügyvédi Kamarának az Ügyt. hatályba lépését követő hat hónapon belül, azaz 1999. január hó 1 napjáig meg kellett alkotnia az Alapszabályát. A Magyar Ügyvédi Kamara, illetve a területi ügyvédi kamarák azonban nem ezt követően, hanem már jóval korábban megalakultak és működtek. Az Ügyt. hivatkozott rendelkezésének célja ezért az volt, hogy e kamarák a maguk alapszabályát az új törvény rendelkezéseihez igazítsák. Az Ügyt. a hat hónapos határidő esetleges elmulasztásához ennek megfelelően a kamarák és a Magyar Ügyvédi Kamara tekintetében semmilyen jogkövetkezményt nem fűzött.

A Magyar Ügyvédi Kamara az ügyvédek országos hatáskörű érdekképviseleti, szakmai irányító testülete, amelynek tagjait, tisztségviselőit a területi kamarák által delegált tagok alkotják. Az ügyvédek kamarai tagságának keletkezéséről és megszűnéséről nem a Magyar Ügyvédi Kamara, hanem a területi kamarák döntenek.

Az Ügyt. 2007. június 30-ig hatályban volt, valamint a jelenleg hatályos rendelkezései értelmében a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabálya megalkotásának időpontja sem a Kamara, sem a területi kamarák működésének törvényességét nem érintette, létezésüket nem kérdőjelezte meg és nem lehetett hatással az ügyvédi tevékenység törvényben meghatározott előfeltételeire sem.

A terhelt bűnügyében védőként eljárt ügyvédek tevékenységének jogszerűsége a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályának keletkezésére figyelemmel nem vonható kétségbe. Ennél fogva az indítványban megjelölt - felülvizsgálat alapjául szolgáló - eljárási szabálysértés nem valósult meg. Mivel a Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálatot megalapozó egyéb eljárási szabálysértést sem észlelt, ezért a sérelmezett határozatot - a Be. 426. § alapján - hatályában fenntartotta.

A felülvizsgálati eljárásban a kirendelt védő díjával felmerült bűnügyi költséget - a Be. 429. §-ának (1) bekezdése értelmében - az állam viseli.

A Legfelsőbb Bíróság határozata elleni fellebbezést a Be. 3. §-ának (4) bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a 416. §-a (4) bekezdésének a b) pontja zárja ki.

A Be. 418. §-ának (3) bekezdése szerint minden jogosult csak egy ízben nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a 416. § (1) bekezdésének e) vagy g) pontján alapul. A Be. 421. §-ának (3) bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetőleg a korábbival azonos tartalommal ismételten

előterjesztett indítvány elutasítására vonatkozó határozat hozatalát a Legfelsőbb Bíróság mellőzheti.

Budapest, 2010. év január hó 28. napján

Dr. Katona Sándor s.k. a tanács elnöke, Dr. Molnár Gábor s.k. előadó bíró, Dr. Kiss Sándor s.k. bíró

A kiadmány hiteléül:

tisztviselő

Bné