Hungarian court rules confiscation requires actual acquisition of illicit gain, not mere promise.
Legislator summary
AI generatedThe court dismissed the request for confiscation against a passive bribe-taker who never actually received the illicit financial benefit. While the active briber had offered the money, it remained in their possession and was never transferred to the recipient. The court held that statutory confiscation requires the recipient to have acquired the benefit during or in connection with the crime, which did not occur here.
Legislator headnote
AI generatedBtk. 77/B. § (1) bekezdés a) pontja; e) pontja: Confiscation of illicit gains is only applicable when the passive bribe-taker actually acquires the benefit, or when the active briber still possesses it, but not when the benefit was merely promised and never transferred.
Keywords
AI generatedCited Legislation
AI generatedFull text
2009.El.II.E.3/5. szám
BKv 78.
I. Amennyiben a közélet, avagy a nemzetközi közélet tisztasága elleni bűncselekmény elkövetése során a passzív vesztegető az aktív vesztegetőtől a vagyoni előnyt megszerzi, vele szemben arra, mint a bűncselekmény elkövetéséből eredő, a bűncselekmény elkövetése során vagy azzal összefüggésben szerzett vagyonra a Btk. 77/B. § (1) bekezdés a) pontja alapján vagyonelkobzást kell elrendelni.
II. A passzív vesztegetővel szemben nem lehet vagyonelkobzást elrendelni, ha a bűncselekmény elkövetése révén vagy azzal összefüggésben nem szerezte meg a vagyoni előnyt. Amennyiben azonban az aktív vesztegető birtokából már kikerült a vesztegetésre szánt vagyoni előny, a Btk. 77/B. § (1) bekezdésének e) pontja alapján vele szemben vagyonelkobzást kell elrendelni arra a vagyonra, amely az adott vagyoni előny tárgya volt.
III. Annak a vagyoni előnynek az elvonására, amelyet az aktív vesztegető csupán ígért, nincs törvényes alap. Azt nem szerezte meg senki a bűncselekmény elkövetése során vagy azzal összefüggésben, nem került sor arra sem, hogy az aktív vesztegető azt átadja, a birtokából nem került ki, így vele szemben vagyonelkobzás elrendelésének a Btk. 77/B. § (1) bekezdés jelenleg hatályos rendelkezései alapján sincs helye.
I. A vagyonelkobzás elrendelésére annak 2002. április 1. napja óta hatályos rendelkezései alapján a közélet tisztasága elleni bűncselekmények kapcsán is a Btk. 77/B. § (1) bekezdés a) pontja alapján kerül sor abban az esetben, ha a passzív vesztegető a vagyoni előnyt megszerzi. Az intézkedéssel a bíróság a bűncselekmény elkövetéséből eredő - a bűncselekmény elkövetése során vagy azzal összefüggésben szerzett - vagyont vonja el, és miután a vagyongyarapodás a passzív vesztegetőnél következett be, a vagyonelkobzást vele szemben kell elrendelni.
II. Azokban az esetekben azonban, amikor a passzív vesztegető a jogtalan vagyoni előnyt nem szerzi meg, hanem a bűncselekmény felderítésében közreműködve pl. a postára adott, az asztalára letett vagyoni előny bűnjelkénti lefoglalásához segítséget nyújt, avagy átveszi ugyan a vagyoni előnyt, azonban azt a hatóságnak átadja, a vagyonelkobzás elrendelésének vele szemben a Btk. 77/B. § (1) bekezdés a) pontja alapján nincs helye.
A Btk. 77/B. § (1) bekezdésének e) pontja szerint azonban vagyonelkobzást kell elrendelni arra a vagyonra, amely az adott vagyoni előny tárgya volt.
A vagyonelkobzás 2002. április 1-jén hatályba lépett új szabályai közé ez utóbbi rendelkezést csupán a 2003. évi II. törvény 6. §-a iktatta be. Ezt éppen azok az esetek tették szükségessé, amelyekben a vagyoni előny már kikerült az aktív vesztegető birtokából, akár az átadása is megtörtént, azonban a passzív vesztegető azt nem szerezte meg.
Ilyenkor a 77/B. § (1) bekezdés e) pontja alapján az aktív vesztegetővel szemben kell az általa adott - de a passzív vesztegető által meg nem szerzett - vagyoni előnyre nézve a vagyonelkobzást elrendelni.
III. Annak a vagyoni előnynek az elvonására, amelyet az aktív vesztegető csupán ígért, nincs törvényes alap.
Amennyiben a vagyoni előnyt a bűncselekmény elkövetése során vagy azzal összefüggésben nem szerezte meg a vesztegetés passzív alanya, vele szemben a Btk. 77/B. § (1) bekezdés a) pontja alapján nem kerülhet sor a vagyoni előny kapcsán vagyonelkobzás elrendelésére.
Miután a vagyoni előnyt az aktív vesztegető nem adta át, az a birtokából ki sem került, a Btk. 77/B. § (1) bekezdés e) pontja alapján vele szemben sincs helye vagyonelkobzásnak.
A 77/B. § (1) bekezdés d) pontja vagyonelkobzás elrendelését írja elő arra a vagyonra, amelyet a bűncselekmény elkövetése céljából az ehhez szükséges vagy ezt könnyítő feltételek biztosítása végett szolgáltattak vagy arra szántak; ez a fordulat azonban csupán az előkészületi cselekmények kapcsán teszi lehetővé a vagyonelkobzás alkalmazását. A vesztegetés esetében pedig a jogtalan vagyoni előny a bűncselekmény törvényi tényállási eleme; azt nem valamely más bűncselekmény elkövetéséhez szükséges vagy azt könnyítő feltétel biztosítása végett adják vagy ígérik, illetve fogadják el vagy kérik; mivel maga a jogtalan előny ígérete, átadása, kérése vagy elfogadása valósít meg bűncselekményt. Így e rendelkezés alapján sincs helye vagyonelkobzás elrendelésének az aktív vesztegetővel szemben az ígért - azonban át nem adott - vagyoni előnyre nézve.
Az intézkedés alkalmazását a 77/B. § egyéb rendelkezései sem teszik lehetővé.
Budapest, 2009. május 25.
Dr. Kónya István s.k. Dr. Márki Zoltán s.k.
kollégiumvezető a kollégium jegyzője