Hungarian Supreme Court dismissed appeal; conditional contract modification failed due to non-performance of suspensive condition.

Pfv.X.21.353/2007/4.szám

A Legfelsőbb Bíróság, mint felülvizsgálati bíróság dr.Pap Kálmán ügyvéd által képviselt felperesnek a Mura Ügyvédi Iroda által képviselt alperes ellen engedményezett követelés megfizetése iránt a Budaörsi Városi Bíróságon 7.G.21.506/2005. számon indult és a Pest Megyei Bíróság, mint másodfokú bíróság 2007. február 27-én kelt 9.Gf.25.853/2006/3. számú ítéletével jogerősen befejezett perében a jogerős ítélet ellen a felperes által benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán - nyilvános tárgyaláson - meghozta a következő

í t é l e t e t:

A Legfelsőbb Bíróság, mint felülvizsgálati bíróság a Pest Megyei Bíróság, mint másodfokú bíróság 9.Gf.25.853/2006/3. számú ítéletét hatályában fenntartja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 100.000 (százezer) Ft Áfá-t is magában foglaló felülvizsgálati perköltséget.

Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s :

A felperes keresetében 5.000.000 Ft és annak 2005. január 25-étől a kifizetésig járó késedelmi kamatainak megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Előadta, hogy az alperes a felperesi jogelőddel, a 2004. december 6-án kötött szerződésmódosítás alapján, az aláírást követő egy banki munkanapon belül, a keresetben megjelölt pénzösszeget volt köteles a felperes jogelődjének számlájára átutalni. A felperes jogelődje, a 2005. január 6-án kelt engedményezési szerződéssel, követelését a felperesre engedményezte.

Az alperes a kereset elutasítását kérte. Arra hivatkozott, hogy a 2004. december 6-án kelt szerződésmódosítás felfüggesztő feltétellel kötött megállapodás volt. Az alperes, a keresetben megjelölt 5.000.000 Ft határidőben történő átutalásával kapcsolatos kötelezettségét - mint a szerződésmódosítás hatályba lépésének feltételét - nem teljesítette. A megállapodás hatályosságának hiányában, arra alapítottan, vele szemben, igény nem terjeszthető elő. Az alperes előadta azt is, hogy követelés hiányában, a felperes jogelődje, a felperes által hivatkozott engedményezési szerződésben megjelölt követelést nem ruházhatta át.

Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes keresetének helyt adott. Kötelezte őt 5.000.000 Ft és ennek 2005. január 25-étől a kifizetésig járó késedelmi kamatai, illetve 1.550.000 Ft perköltség megfizetésére.

Határozatának indokolása szerint: a felperes engedményesként, a jogelődjének az alperessel 2004. december 6-án kötött megállapodás alapján, annak 2.) pontjában foglalt kikötésére alapítva, követelhette a keresetben megjelölt pénzösszeget és késedelmi kamatait.

A lefolytatott bizonyítási eljárás, a becsatolt iratok és a felperesi jogelőd ügyvezetőjének, illetve jogi képviselőjének tanúvallomása alapján, a Ptk.207.§ /1/ bekezdésében foglaltakra is figyelemmel, a bíróság azt állapította meg, hogy a 2004. december 6-i megállapodás 3.) pontjának második mondatában írt hatályosulási feltétel nem az egész megállapodás hatályba lépésére vonatkozott. Az a felperesi jogelődnek, a szerződésmódosításban megjelölt vállalkozói díj kifizetésén túli igénye érvényesítéséről való lemondásának feltétele volt, az alperesi fizetési kötelezettség szerződésszerű teljesítése esetében.

Az alperes fellebbezése folytán indult másodfokú eljárás során a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta. A felperes keresetét elutasította. Kötelezte a felperest 594.000 Ft együttes első- és másodfokú perköltség megfizetésére.

Az ítélet indokolása szerint, a perbeli jogvita eldöntése során abban a kérdésben kellett állást foglalni, hogy a felperes jogelődje rendelkezett-e alperest terhelő, engedményezhető követeléssel.

A 2004. december 6-i szerződésmódosítás teljes szövegének értelmezésével a másodfokú bíróság arra következtetett, hogy az alperes fizetési kötelezettségének teljesítése a „jelen megállapodás”-ként jelzett szerződésmódosítás hatálybalépésének feltétele volt.

Az alperes nem teljesítése miatt, ezért az nem lépett hatályba. Abból engedményezhető, szerződéses kötelezettség nem származhatott. Arra alapítva a felperes nem élhetett megalapozottan igénnyel az alperessel szemben.

A másodfokú bíróság utalt arra, hogy az elsőfokú bíróság által lefolytatott bizonyítási eljárás meghaladta a jogvita szempontjából szükséges eljárás kereteit. A Pp.3.§ /3/ bekezdése alapján ugyanakkor az elsőfokú bíróság a szükséges tények bizonyítására nézve kioktatást nem adott. A jogvita ennek ellenére a rendelkezésre álló adatok alapján eldönthető volt. A fellebbezéssel támadott határozatot nem kellett hatályon kívül helyezni.

A másodfokú bíróság a fellebbezésben állított, a Pp.205.§ /2/ bekezdésének megsértését nem észlelte. Kifejtette, hogy a tanú meghallgatások során jelen volt alperes részére, további észrevételek előterjesztése végett, az elsőfokú bíróság nem volt köteles külön határidőt biztosítani.

A másodfokú bíróság kifejtette azt is, hogy az elsőfokú bíróság által megállapított, az alperest terhelő perköltséget túlzottnak tartotta. Az alperes javára ezért az elsőfokú bíróságtól eltérő, alacsonyabb mértékű perköltséget határozott meg.

A jogerős ítélettel szemben a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet. Kérte a támadott határozat hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását. Jogszabálysértésként a Pp.206.§ /1/ bekezdésének - a bizonyítékok okszerű mérlegelésére vonatkozó eljárási szabályok - megsértésére hivatkozott. Állította, hogy az elsőfokú bíróság által megjelölt tanúk vallomásával bizonyította, hogy az alperes a felperesi jogelődnek 70.000.000 Ft összegű vállalkozói díjjal tartozott. A jogvita eldöntése szempontjából erre tekintettel nincs jogi jelentősége a 2004. december 6-i szerződésmódosítás értelmezésének. Hangsúlyozta, hogy az alperessel szembeni vállalkozói díj követelés mértékére tekintettel, nem volt akadálya 5.000.000 Ft-nak a felperes részére történő engedményezésének.

Az alperes a jogerős ítélet hatályában történő fenntartását indítványozta. Vitatta a felperes által állított jogszabálysértést.

A Legfelsőbb Bíróság, mint felülvizsgálati bíróság a jogerős ítéletet a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta. Megállapította, hogy a támadott határozat nem jogszabálysértő.

A peres iratokban fellelhető okiratok, illetve az alperes nyilatkozata szerint a felperes jogelődje és az alperes között, az alperest terhelő vállalkozói díj összege tekintetében vita volt. A Ptk.240.§ /3/ bekezdése alapján a szerződő felek, kölcsönösen engedve egymásnak, 2004. december 6-án, a korábban közöttük létrejött szerződéseket egyezséggel módosították. Ennek alapján a felperesi jogelőd által megjelölt 32.491.247 Ft vállalkozói díjat az alperesnek több részletben kellett megfizetnie. Az első 5.000.000 Ft-os összeget a megállapodás aláírását követő egy banki munkanapon belül kellett a felperes jogelődjének számlájára átutalni. A fennmaradó vállalkozói díjkülönbözet a kivitelezni vállalt autószalon és szerviz jogerős használatbavételi engedélyének kézhezvételét követő 5 banki munkanapon belül volt esedékes.

A szerződő felek, a Ptk.228.§ /1/ bekezdése alkalmazásával, a szerződés hatályának beálltát, az első vállalkozói díjrészlet határidőben történő teljesítéséhez kötötték. Erre utal a másodfokú bíróság által idézett 3.) pont második mondatának szövege, illetve a szerződés záradéka. Egyik peres fél sem vitatta, hogy az alperes a „jelen megállapodás” hatályosulási feltételeként előírt 5.000.000 Ft-os díjrészlet megfizetési kötelezettségének nem tett eleget. A szerződés ezért, ahogy azt a jogerős ítélet is megállapította, hatályba nem léphetett. Abból jogok és kötelezettségek nem keletkeztek.

A keresetlevél mellékletét képező, 2005. január 6-i engedményezési szerződés 1.) pontja a 2004. december 6-án kelt megállapodás alapján fennálló 5.000.000 Ft összegű követelés engedményezéséről szól. Ebből következik, hogy a jogvita eldöntése során a másodfokú bíróság helyesen járt el, amikor az engedményezettként megjelölt követelés fennállását vizsgálta a perbeli szerződésmódosítás értelmezésével. Helytállóan állapította meg, hogy követelés keletkezésének hiányában, az annak engedményezéséről szóló szerződés alapján, a felperes megalapozottan nem léphetett fel igénnyel az alperessel szemben.

A másodfokú bíróság a bizonyítékoknak a Pp.206.§ /1/ bekezdésében írtak szerinti okszerű mérlegelésével megállapított tényállás alapján hozta meg döntését. Helytállóan utasította el a felperes keresetét. (Ez az elutasító döntés természetesen nem jelenti a felperesi jogelődnek az alperessel szembeni vállalkozói díj fizetésével kapcsolatos jogvitájának eldöntését.)

A Legfelsőbb Bíróság, mint felülvizsgálati bíróság a kifejtett indokokkal, a jogszabályoknak megfelelő jogerős ítéletet, a Pp.275.§ /3/ bekezdése alapján hatályában fenntartotta.

A Pp.270.§ /1/ bekezdése, illetve 78.§ /1/ bekezdése alapján rendelkezett a felperest terhelő, az alperes jogi képviseleti munkadíjból álló felülvizsgálati eljárási költségének megtéríteni.

Budapest, 2008. január hó 21.

Dr.Bodor Mária sk. a tanács elnöke

Dr.Pethőné dr.Kovács Ágnes sk.előadó bíró

Dr.Vezekényi Ursula sk.bíró

PG.

Kiadmány hiteléül:

Piller Gizella

(bírósági írnok)