Hungarian Supreme Court dismissed appeal; conditional contract modification failed due to non-performance of suspensive condition.
Legislator summary
AI generatedThe Hungarian Supreme Court upheld the lower court's dismissal of the plaintiff's claim for 5 million forints and interest. The plaintiff argued that a debt assignment was valid based on a contract modification, but the defendant contended the modification was conditional on immediate payment, which was never made. The court ruled that because the payment condition was not met, the contract modification never took effect, meaning no debt existed to assign.
Legislator headnote
AI generatedPtk. 228. § /1/ bekezdése; Ptk. 240. § /3/ bekezdése: A szerződéses feltétel teljesítésének hiánya miatt a szerződés hatályba nem léphet, így a feltétel teljesítését követő jogok és kötelezettségek nem keletkeznek.
Keywords
AI generatedCited Legislation
AI generatedRelated Decisions
AI generatedFull text
Pfv.X.21.353/2007/4.szám
A Legfelsőbb Bíróság, mint felülvizsgálati bíróság dr.Pap Kálmán ügyvéd által képviselt felperesnek a Mura Ügyvédi Iroda által képviselt alperes ellen engedményezett követelés megfizetése iránt a Budaörsi Városi Bíróságon 7.G.21.506/2005. számon indult és a Pest Megyei Bíróság, mint másodfokú bíróság 2007. február 27-én kelt 9.Gf.25.853/2006/3. számú ítéletével jogerősen befejezett perében a jogerős ítélet ellen a felperes által benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán - nyilvános tárgyaláson - meghozta a következő
í t é l e t e t:
A Legfelsőbb Bíróság, mint felülvizsgálati bíróság a Pest Megyei Bíróság, mint másodfokú bíróság 9.Gf.25.853/2006/3. számú ítéletét hatályában fenntartja.
Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 100.000 (százezer) Ft Áfá-t is magában foglaló felülvizsgálati perköltséget.
Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye.
I n d o k o l á s :
A felperes keresetében 5.000.000 Ft és annak 2005. január 25-étől a kifizetésig járó késedelmi kamatainak megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Előadta, hogy az alperes a felperesi jogelőddel, a 2004. december 6-án kötött szerződésmódosítás alapján, az aláírást követő egy banki munkanapon belül, a keresetben megjelölt pénzösszeget volt köteles a felperes jogelődjének számlájára átutalni. A felperes jogelődje, a 2005. január 6-án kelt engedményezési szerződéssel, követelését a felperesre engedményezte.
Az alperes a kereset elutasítását kérte. Arra hivatkozott, hogy a 2004. december 6-án kelt szerződésmódosítás felfüggesztő feltétellel kötött megállapodás volt. Az alperes, a keresetben megjelölt 5.000.000 Ft határidőben történő átutalásával kapcsolatos kötelezettségét - mint a szerződésmódosítás hatályba lépésének feltételét - nem teljesítette. A megállapodás hatályosságának hiányában, arra alapítottan, vele szemben, igény nem terjeszthető elő. Az alperes előadta azt is, hogy követelés hiányában, a felperes jogelődje, a felperes által hivatkozott engedményezési szerződésben megjelölt követelést nem ruházhatta át.
Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes keresetének helyt adott. Kötelezte őt 5.000.000 Ft és ennek 2005. január 25-étől a kifizetésig járó késedelmi kamatai, illetve 1.550.000 Ft perköltség megfizetésére.
Határozatának indokolása szerint: a felperes engedményesként, a jogelődjének az alperessel 2004. december 6-án kötött megállapodás alapján, annak 2.) pontjában foglalt kikötésére alapítva, követelhette a keresetben megjelölt pénzösszeget és késedelmi kamatait.
A lefolytatott bizonyítási eljárás, a becsatolt iratok és a felperesi jogelőd ügyvezetőjének, illetve jogi képviselőjének tanúvallomása alapján, a Ptk.207.§ /1/ bekezdésében foglaltakra is figyelemmel, a bíróság azt állapította meg, hogy a 2004. december 6-i megállapodás 3.) pontjának második mondatában írt hatályosulási feltétel nem az egész megállapodás hatályba lépésére vonatkozott. Az a felperesi jogelődnek, a szerződésmódosításban megjelölt vállalkozói díj kifizetésén túli igénye érvényesítéséről való lemondásának feltétele volt, az alperesi fizetési kötelezettség szerződésszerű teljesítése esetében.
Az alperes fellebbezése folytán indult másodfokú eljárás során a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta. A felperes keresetét elutasította. Kötelezte a felperest 594.000 Ft együttes első- és másodfokú perköltség megfizetésére.
Az ítélet indokolása szerint, a perbeli jogvita eldöntése során abban a kérdésben kellett állást foglalni, hogy a felperes jogelődje rendelkezett-e alperest terhelő, engedményezhető követeléssel.
A 2004. december 6-i szerződésmódosítás teljes szövegének értelmezésével a másodfokú bíróság arra következtetett, hogy az alperes fizetési kötelezettségének teljesítése a „jelen megállapodás”-ként jelzett szerződésmódosítás hatálybalépésének feltétele volt.
Az alperes nem teljesítése miatt, ezért az nem lépett hatályba. Abból engedményezhető, szerződéses kötelezettség nem származhatott. Arra alapítva a felperes nem élhetett megalapozottan igénnyel az alperessel szemben.
A másodfokú bíróság utalt arra, hogy az elsőfokú bíróság által lefolytatott bizonyítási eljárás meghaladta a jogvita szempontjából szükséges eljárás kereteit. A Pp.3.§ /3/ bekezdése alapján ugyanakkor az elsőfokú bíróság a szükséges tények bizonyítására nézve kioktatást nem adott. A jogvita ennek ellenére a rendelkezésre álló adatok alapján eldönthető volt. A fellebbezéssel támadott határozatot nem kellett hatályon kívül helyezni.
A másodfokú bíróság a fellebbezésben állított, a Pp.205.§ /2/ bekezdésének megsértését nem észlelte. Kifejtette, hogy a tanú meghallgatások során jelen volt alperes részére, további észrevételek előterjesztése végett, az elsőfokú bíróság nem volt köteles külön határidőt biztosítani.
A másodfokú bíróság kifejtette azt is, hogy az elsőfokú bíróság által megállapított, az alperest terhelő perköltséget túlzottnak tartotta. Az alperes javára ezért az elsőfokú bíróságtól eltérő, alacsonyabb mértékű perköltséget határozott meg.
A jogerős ítélettel szemben a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet. Kérte a támadott határozat hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását. Jogszabálysértésként a Pp.206.§ /1/ bekezdésének - a bizonyítékok okszerű mérlegelésére vonatkozó eljárási szabályok - megsértésére hivatkozott. Állította, hogy az elsőfokú bíróság által megjelölt tanúk vallomásával bizonyította, hogy az alperes a felperesi jogelődnek 70.000.000 Ft összegű vállalkozói díjjal tartozott. A jogvita eldöntése szempontjából erre tekintettel nincs jogi jelentősége a 2004. december 6-i szerződésmódosítás értelmezésének. Hangsúlyozta, hogy az alperessel szembeni vállalkozói díj követelés mértékére tekintettel, nem volt akadálya 5.000.000 Ft-nak a felperes részére történő engedményezésének.
Az alperes a jogerős ítélet hatályában történő fenntartását indítványozta. Vitatta a felperes által állított jogszabálysértést.
A Legfelsőbb Bíróság, mint felülvizsgálati bíróság a jogerős ítéletet a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta. Megállapította, hogy a támadott határozat nem jogszabálysértő.
A peres iratokban fellelhető okiratok, illetve az alperes nyilatkozata szerint a felperes jogelődje és az alperes között, az alperest terhelő vállalkozói díj összege tekintetében vita volt. A Ptk.240.§ /3/ bekezdése alapján a szerződő felek, kölcsönösen engedve egymásnak, 2004. december 6-án, a korábban közöttük létrejött szerződéseket egyezséggel módosították. Ennek alapján a felperesi jogelőd által megjelölt 32.491.247 Ft vállalkozói díjat az alperesnek több részletben kellett megfizetnie. Az első 5.000.000 Ft-os összeget a megállapodás aláírását követő egy banki munkanapon belül kellett a felperes jogelődjének számlájára átutalni. A fennmaradó vállalkozói díjkülönbözet a kivitelezni vállalt autószalon és szerviz jogerős használatbavételi engedélyének kézhezvételét követő 5 banki munkanapon belül volt esedékes.
A szerződő felek, a Ptk.228.§ /1/ bekezdése alkalmazásával, a szerződés hatályának beálltát, az első vállalkozói díjrészlet határidőben történő teljesítéséhez kötötték. Erre utal a másodfokú bíróság által idézett 3.) pont második mondatának szövege, illetve a szerződés záradéka. Egyik peres fél sem vitatta, hogy az alperes a „jelen megállapodás” hatályosulási feltételeként előírt 5.000.000 Ft-os díjrészlet megfizetési kötelezettségének nem tett eleget. A szerződés ezért, ahogy azt a jogerős ítélet is megállapította, hatályba nem léphetett. Abból jogok és kötelezettségek nem keletkeztek.
A keresetlevél mellékletét képező, 2005. január 6-i engedményezési szerződés 1.) pontja a 2004. december 6-án kelt megállapodás alapján fennálló 5.000.000 Ft összegű követelés engedményezéséről szól. Ebből következik, hogy a jogvita eldöntése során a másodfokú bíróság helyesen járt el, amikor az engedményezettként megjelölt követelés fennállását vizsgálta a perbeli szerződésmódosítás értelmezésével. Helytállóan állapította meg, hogy követelés keletkezésének hiányában, az annak engedményezéséről szóló szerződés alapján, a felperes megalapozottan nem léphetett fel igénnyel az alperessel szemben.
A másodfokú bíróság a bizonyítékoknak a Pp.206.§ /1/ bekezdésében írtak szerinti okszerű mérlegelésével megállapított tényállás alapján hozta meg döntését. Helytállóan utasította el a felperes keresetét. (Ez az elutasító döntés természetesen nem jelenti a felperesi jogelődnek az alperessel szembeni vállalkozói díj fizetésével kapcsolatos jogvitájának eldöntését.)
A Legfelsőbb Bíróság, mint felülvizsgálati bíróság a kifejtett indokokkal, a jogszabályoknak megfelelő jogerős ítéletet, a Pp.275.§ /3/ bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
A Pp.270.§ /1/ bekezdése, illetve 78.§ /1/ bekezdése alapján rendelkezett a felperest terhelő, az alperes jogi képviseleti munkadíjból álló felülvizsgálati eljárási költségének megtéríteni.
Budapest, 2008. január hó 21.
Dr.Bodor Mária sk. a tanács elnöke
Dr.Pethőné dr.Kovács Ágnes sk.előadó bíró
Dr.Vezekényi Ursula sk.bíró
PG.
Kiadmány hiteléül:
Piller Gizella
(bírósági írnok)