Supreme Court dismissed appeal on construction permit, upholding lower court's rejection of suspension request.

Kfv.II.39.341/2007/5.szám

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Varga-Sabján Petra ügyvéd által képviselt felperesnek a Közép-magyarországi Regionális Közigazgatási Hivatal alperes ellen építési ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indult perben, mely perbe az alperes pernyertessége érdekében a dr. Kiss Elemér ügyvéd által képviselt beavatkozó beavatkozott, a Fővárosi Bíróság 2007. június 28-án kelt 22.K.32.300/2006/14. számú jogerős ítélete ellen a felperes által 15. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott napon - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi

í t é l e t e t :

A Legfelsőbb Bíróság a Fővárosi Bíróság 22.K.32.300/2006/14. számú ítéletét hatályában fenntartja.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az Államnak - külön felhívásra - további 36.000 (azaz harminchatezer) forint felülvizsgálati illetéket.

Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs.

I n d o k o l á s

Az alperesi beavatkozó kérelmére Budapest Zugló Polgármesteri Hivatal Építéshatósági Osztály Építési Csoport a 2005. augusztus 23-án kelt 8/2397/17/2005. számú határozatával a hrsz-ú ingatlanra építési engedélyt, a 2005. december 6-án kelt 8/2397/21/2005. számú határozatával az ingatlanon levő építmények bontására bontási engedélyt adott.

Mindkét határozat ellen a felperes fellebbezést nyújtott be és az alperes a 2006. január 30-án kelt 08-195/2/2006. számú és a 2006. február 2-án kelt 08-195/3/2006. számú határozatával az elsőfokú határozatokat helybenhagyta.

A felperes - egy beadványban - keresetet nyújtott be mindként alperesi határozat felülvizsgálata iránt. A felperes állította, hogy az építkezéssel, bontással érintett ingatlan telekalakítás révén, a Budapest kerületi Önkormányzattal közös tulajdonban álló ingatlanából történő ingatlanrész átadásával került kialakításra. A telekalakítás során elővásárlási jogát nem gyakorolhatta, ezért pert indított az önkormányzat ellen. A megindított perre tekintettel kérte a per tárgyalásának felfüggesztését. Vitatta az építési jogosultságot, állította, hogy a közműellátottsága biztosítottságát az építkezés hátrányosan érinti.

Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. A felperesnek a per tárgyalásának felfüggesztésére irányuló kérelmét az elsőfokú bíróság alaptalannak találta, mert a jelen perben felmerült jogkérdés eldöntése nem függ a felperes által kezdeményezett peres eljárás elbírálásától. A beavatkozó az építési jogosultságát a 46/1997. (XII.29.) KTM rendelet (R.) 5.§ (1) bekezdés a/aa) pontja alapján tulajdoni lappal igazolta, a felperes hozzájáruló nyilatkozatára nem volt szükség. A felperes a szomszédos ingatlan társtulajdonosa, nem pedig az építkezéssel érintett ingatlané. A felperesnek azt a hivatkozását, hogy az építési és bontási engedély sérti az érdekeit, mert azon az ingatlanon keresztül biztosított a közműellátottsága nem találta megalapozottnak, mert az építési és bontási engedély megadásának nem akadálya a felperes közművezetékeinek a perbeli ingatlanon történt elvezetése. A felperes a perben nem is bizonyította, hogy a közműellátottsága veszélybe kerül az építési és bontási munka végzése folytán.

A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, melyben elsődlegesen a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a keresetének helytadó határozat hozatalát, másodlagosan az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását kérte. Álláspontja szerint a jogerős ítélet sérti a Pp. 3.§ (2) bekezdését, 152.§ (2) bekezdését, 221.§ (1) bekezdését, 206.§ (1) bekezdését. Az elsőfokú bíróság jogsértően járt el, amikor a per tárgyalását az általa indított perre figyelemmel nem függesztette fel. Ítéletét ebben a kérdésben nem is indokolta. Jogsértően állapította meg továbbá a bíróság, hogy bizonyítási indítványt nem terjesztettek elő, állításaikat nem bizonyították. Csak a per első tárgyalásán tett az alperes érdemi ellenkérelmet, amelyre azonban ott érdemben nyilatkozni és bizonyítási indítványt előterjeszteni nem tudott. Ilyen körülmények között a bizonyítás hiánya a terhére nem értékelhető.

Az alperes és az alperesi beavatkozó felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztettek elő.

A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274.§ (1) bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el.

A felülvizsgálati kérelem alaptalan.

A Legfelsőbb Bíróság elsődlegesen a felperesnek a Pp. 152.§ (2) bekezdésének megsértésére való hivatkozását vizsgálta, amelyet nem talált megalapozottnak. A per tárgyalásának felfüggesztésére irányuló kérelmet az elsőfokú bíróság megalapozottan utasította el, mert a felperesnek a tulajdonostársa ellen indított adásvételi szerződés érvénytelenségének megállapítása iránti per mikénti eldöntése nem előkérdése az építési engedély iránti kérelem elbírálásának. A beavatkozó építtető a kérelem benyújtásakor a tulajdonosa volt az építkezéssel érintett ingatlannak, az építtető építési jogosultságát hiteles tulajdoni lap igazolta.

A felperes által hivatkozott további eljárásjogi jogsértések fennállását a Legfelsőbb Bíróság nem állapította meg. Az elsőfokú bíróság a tényállást feltárta, a rendelkezésre álló bizonyítékokat okszerűen és jogszerűen értékelte és mérlegelte, döntését megfelelően indokolta, a felperes alaptalan keresetét is megalapozottan utasította el.

A fentiekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott jogszabályokat nem sértette meg, ezért azt a Pp. 275.§ (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.

A felülvizsgálati eljárás során az alperesnek, az alperesi beavatkozónak a felülvizsgálati eljárásban költsége nem merült fel, ezért arról a Pp. 78.§ (2) bekezdése alapján rendelkezni nem kellett.

A felperes keresetében két közigazgatási határozat törvényességének felülvizsgálata iránt kezdeményezett peres eljárást, az illetéket a keresettel érintett határozatonként kell megfizetni, ezért a felperest pervesztessége folytán kétszeres összegű felülvizsgálati illetékfizetési kötelezettség terheli. A felperes a felülvizsgálati kérelmén - a tárgyi illetékfeljegyzési jog ellenére - harminchatezer forint felülvizsgálati illetéket lerótt, ezért a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 78.§ (1) bekezdése és a 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 13.§ (2) bekezdése alapján a még hiányzó, további harminchatezer forint felülvizsgálati illeték megfizetésére kötelezte.

Budapest, 2008. november 26.

Dr. Kaszainé dr. Mezey Katalin sk. a tanács elnöke, Dr. Márton Gizella sk. előadó bíró, Dr. Tóth Kincső sk. bíró