Supreme Court quashes final judgment due to conflicting lower court rulings on termination legality.
Legislator summary
AI generatedThe Supreme Court set aside the County Court's final judgment regarding the termination of employment. The plaintiff sought remedies for an unlawful dismissal, but the Supreme Court found that a previous first-instance judgment had already ruled the termination lawful. Consequently, the court determined the plaintiff was no longer entitled to claim damages for the unlawful termination.
Legislator headnote
AI generatedPp. 274. § (1) bekezdése; Pp. 275. § (3) bekezdése; A Legfelsőbb Bíróság hatályon kívül helyezheti a jogerős ítéletet, ha az előző elsőfokú ítéletet helyben hagyta a kereset elutasításával, így a jogalap körében további döntésre nincs szükség.
Keywords
AI generatedCited Legislation
AI generatedCited Case Law
AI generatedRelated Decisions
AI generatedFull text
Mfv.I.10.153/2007/4.szám
A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Kovács Tamás ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Megyeri Szilvia ügyvéd által képviselt alperes ellen munkaviszony jogellenes megszüntetése jogkövetkezményei iránt a Szegedi Munkaügyi Bíróságnál 6.M.363/2006. szám alatt megindított és másodfokon a Csongrád Megyei Bíróság 2.Mf.21.199/2006/5. számú ítéletével jogerősen elbírált perében az említett másodfokú határozat ellen az alperes által benyújtott felülvizsgálati kérelem és a felperes által előterjesztett csatlakozó felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő
í t é l e t e t :
A Legfelsőbb Bíróság a Csongrád Megyei Bíróság 2.Mf.21.199/2006/5. számú ítéletét - a Szegedi Munkaügyi Bíróság 6.M.363/2006/3. számú ítéletére is kiterjedően - hatályon kívül helyezi.
Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek
- tizenöt nap alatt - 25.000 /huszonötezer/ forint első-, másodfokú és felülvizsgálati együttes eljárási költséget.
Az első-, másodfokú és a felülvizsgálati eljárás illetékét az állam viseli.
I n d o k o l á s :
1. A felperes keresetében az alperes 2004. június 24-én kelt rendkívüli felmondása jogellenessége jogkövetkezményeinek alkalmazását és szabadságmegváltás megfizetését kérte. A Csongrád Megyei Bíróság 2.Mf.20.307/2006/4. számú közbenső ítéletével a rendkívüli felmondás jogellenessége jogkövetkezményei tekintetében a Szegedi Munkaügyi Bíróság 6.M.463/2005/18. számú ítéletét - fellebbezett részében - megváltoztatta, és megállapította, hogy az alperes a felperes munkaviszonyát a 2004. június 24-én kelt rendkívüli felmondással jogellenesen szüntette meg. Az összegszerűség körében a munkaügyi bíróságot további eljárásra utasította.
2. Az előbbieknek megfelelően lefolytatott eljárásban a Szegedi Munkaügyi Bíróság 6.M.363/2006/3. számú ítéletével a jogellenesség anyagi jogkövetkezményeként - mivel a felperes nem kérte az eredeti munkakörében történő továbbfoglalkoztatását - 1.867.130 forint és kamatai megfizetésére kötelezte az alperest. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította.
A munkaügyi bíróság a rendkívüli felmondástól a jogerős közbenső ítéletig eltelt időszakra állapította meg az elmaradt munkabért, marasztalta továbbá az alperest végkielégítésben, felmentési időre járó átlagkeresetben és további hét havi átlagkeresetben. A korábbi ítéletnek a szabadságra vonatkozó rendelkezéseire hivatkozva elutasította a felperes ez irányú igényét, továbbá utalt arra, hogy a korábbi első- és másodfokú ítélet is 2002. augusztus 1-ei időpontot állapított meg a munkaviszony kezdeteként.
A felek fellebbezése folytán eljárt Csongrád Megyei Bíróság 2.Mf.21.199/2006/5. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta, a felperesnek fizetendő marasztalási összeget 1.559.266 forintra, a perköltséget 75.000 forintra leszállította. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.
A másodfokú bíróság szerint a munkaviszony kezdő időpontja - tekintettel a 2002. július 1-én kelt munkaszerződésre és K. J. tanúnyilatkozatára - 2002. július 1-e volt, ezért 2002. július hónapra jogszerűnek ítélte meg a két nap szabadságmegváltásra vonatkozó felperesi igényt. Elbírálta a felperes közeli hozzátartozója halálakor kiadásra nem került két nap megváltására vonatkozó igényt, és úgy foglalt állást, hogy miután ez nem szabadság, a megváltása fogalmilag kizárt. A marasztalási összeget amiatt csökkentette, mivel az elsőfokú bíróság által megállapított hét havi kötbér-átalánnyal szemben kettő havi átlagkeresetet ítélt arányban állónak az elkövetett jogsértéssel.
Az alperes a felülvizsgálati kérelmében a 2002. július 1-ei munkaviszony kezdetére vonatkozó jogerős ítéleti megállapítást, és ezzel összefüggésben a különbözeti hónapra eső két nap szabadságmegváltásban marasztalását sérelmezte, és a jogerős ítélet ekkénti megváltoztatását kérte.
A felperes a csatlakozó felülvizsgálati kérelmében a másodfokú bíróság által leszállított körbér-átalány mértékét hét havi átlagkeresetben kérte megállapítani, és továbbra is igényelte a hozzátartozója halálakor ki nem adott kettő nap megváltását. Előadta még, hogy a jogerős ítéletben szereplő marasztalási összeget behajtotta az alperesen, azonban vita keletkezett közöttük a személyi jövedelemadó levonásának elmaradása miatt, és emiatt is kéri a kötbér-átalány felemelését. Csatlakozó felülvizsgálati kérelme későbbi kiegészítésében kárai megtérítéséhez kért „segítséget".
3. Időközben a Legfelsőbb Bíróság a jogalap körében közbenső ítéletet hozott, a Csongrád Megyei Bíróság 2.Mf.20.307/2006/4. számú közbenső ítéletét - az alperes alapos felülvizsgálati kérelme alapján - hatályon kívül helyezte (a két napra megítélt távolléti díjra vonatkozó nem fellebbezett elsőfokú ítéleti rendelkezést nem érintve), és a Szegedi Munkaügyi Bíróság 6.M.463/2005/18. számú ítéletének a fellebbezéssel érintett, azaz a keresetet elutasító rendelkezését helybenhagyta. Eszerint az alperes 2004. június 24-én jogszerűen szüntette meg a felperes munkaviszonyát.
4. A Legfelsőbb Bíróság az összegszerűség körében hozott jogerős ítélet ellen benyújtott felülvizsgálati kérelmet és csatlakozó felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. § (1) bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el, és az előbbiekben kifejtettekre figyelemmel a jogerős ítéletet
- a munkaügyi bíróság ítéletére is kiterjedően - hatályon kívül helyezte. A Legfelsőbb Bíróságnak a felperes keresetét a jogalap körében elutasító korábbi elsőfokú ítéletet helyben hagyó ítélete folytán a felperest nem illetik meg a munkaviszony jogellenes megszüntetése esetére járó igények. Mivel a Legfelsőbb Bíróság korábbi döntése során a keresetet elutasító elsőfokú ítéletet hagyta helyben, ebben a körben további döntésre nem volt szükség.
5. A Legfelsőbb Bíróság által helybenhagyott, a keresetet korábban elutasító elsőfokú ítélet kiterjedt a munkaviszony keletkezése 2002. augusztus 1-ei időpontja megállapítására is, ehhez képest a felperest 2002. július hónapra nem illette szabadság. Az elsőfokú bíróság továbbá abban az ítéletében marasztalta az alperest a hozzátartozó halálával összefüggésben ki nem adott két napra járó távolléti díjban, ezt a rendelkezést a felek nem fellebbezték, következésképpen a jelen felülvizsgálati eljárás tárgyát képező jogerős ítéletben a másodfokú bíróság egy jogerősen megítélt követelés jogalapja körében foglalt tévesen állást.
A fentiek alapján tehát a Legfelsőbb Bíróság a jelen felülvizsgálati eljárásban a Csongrád Megyei Bíróság 2.Mf.21.199/2006/5. számú ítéletét - a Szegedi Munkaügyi Bíróság 6.M.363/2006/3. számú ítéletére is kiterjedően - hatályon kívül helyezte [Pp. 275. § (3) bekezdés].
A felperest a Pp. 78. § (1) bekezdése alapján kötelezte az alperes első-, másodfokú és a felülvizsgálati eljárási együttes költsége megfizetésére.
A 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 14. §-a értelmében az első-, másodfokú és a felülvizsgálati eljárás illetékét az állam viseli.
Budapest, 2007. augusztus 30.
Dr. Tallián Blanka s.k. a tanács elnöke, Dr. Tálné dr. Molnár Erika s.k. előadó bíró, Dr. Mészárosné dr. Szabó Zsuzsanna s.k. bíró
A kiadmány hiteléül:
tisztviselő